Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) új elnöke a napokban több zárt körű találkozót is szervezett, amelyeken többségében a külföldi tőkével rendelkező bankok vezetői vettek részt. Egyes források szerint ezeken a megbeszéléseken
Ugyanakkor nem hallgatta meg a bankvezetők érvét, hogy az ukrán állampapírok vásárlása igen nagy kockázatot jelentene az európai anyabankok számára – írja a KISZó.
Nemcsak a nemzetközi hátterű, hanem az ukrán bankok vezetőivel is feszültség alakult ki. Az NBU a négy állami tulajdonban lévő pénzintézet közül háromban már indított ellenőrzéseket, csak a PrivatBank „menekült meg” egyelőre. Az Ukreximbank és az Ukrgasbank háza táján tartott ellenőrzések az Ukrajna déli részén fekvő Herszon felszabadítása után kezdődtek, ugyanis a pénzintézetek nem tudták gyorsan helyreállítani fiókjaik működését.
A háborús helyzet ellenére 2023. februárjában
belekezdenének a bankok sorozatos stressztesztjébe, az adott pénzintézet hitelportfóliójának minőségét, tartalékképzésének módszereit, illetve azok tőkével való fedezettségét vizsgálnák meg.
Ha a bankok kifogynak a tőkéjükből, részvényeseik legfeljebb egy évet kapnak a feltöltésére. Az összeget 2024-ig helyezhetik letétbe, ellenkező esetben megvonják az engedélyüket.
Korábban maga Pisnij is kijelentette, hogy az Ukrán Nemzeti Bank elnökeként a bankszektort a túlélési stratégia helyett az erősödés útjára terelné.
Az elnök egyelőre nem tervez állam támogatási programot indítani, és nem mentené meg az összes, csőd szélén álló bankot sem.
Ha a kisebb pénzintézetek részvényesei nem hajlandók további befektetéseket eszközölni, az a már így is viharvert bankok automatikus megszűnéséhez vezethet – vonja le a következtetést a cikk szerzője.
