Az olasz kormány több stratégiai ágazatot szeretne az ellenőrzése alá vonni, ami több milliárd eurós állami tőkeinjekciót jelenthet az évek óta haldokló vállalatok számára. A jobboldali koalíció az ipar, a távközlés és az energia területén akar nagyobb állami befolyást szerezni, valamint a légi közlekedést is a szárnyai alá venné – írta a Bloomberg.
Giorgia Meloni korábban megígérte, hogy megvédi a nemzeti termelést és a hazai vállalkozásokat, ám ennek a lépésnek az a kockázata, hogy magas költségeket ró egy olyan országra, amely már így is inflációtól, óriási adósságtehertől és lassú növekedéstől szenved.
A piac egyik legjelentősebb szereplője, a Telecom Italia (TI) távközlési vállalat az elsők között van, amelyet az olasz kormány meg akar menteni. A volt telefonmonopólium több milliárd euró értékű vezetékes hálózattal rendelkezik országszerte, amit Alessio Butti távközlési államtitkár stratégiai fontosságúnak nevezett.
Szerinte a kormány „egy állami irányítású, kizárólag nagykereskedelmi, nemzeti hálózatot akar”. Ez a projekt azonban költséges lesz, ugyanis magában foglalja a TI és az állami támogatású Open Fiber SpA esetleges összeolvadását. A cég szakemberei és a fő részvényesek 20, illetve 30 milliárd euróra értékelik a hálózatot, amelynek megvásárlásához Róma kénytelen lenne kölcsönt felvenni az egyébként a saját tulajdonában lévő Cassa Depositi e Prestiti SpA banktól, amely egyben az Open Fiber legnagyobb tulajdonosa.
Az ITA Airways ügyében a Meloni-kormány a német Lufthansával próbál megállapodást kötni, hogy a csőd szélén álló vállalat megmentése mellett a felügyelői szerepét is megtarthassa. A korábbi kormányokkal szemben ők hajlandók lennének átengedni az ellenőrzést a légitársaság felett, az állami részesedés eladását követően azonban ragaszkodnának a stratégiai befolyáshoz vagy a vétójoghoz.
Az Ilva acélmű több kormánynak is fejfájást okozott azóta, hogy közel egy évtizeddel ezelőtt felszámolták. Jelenleg egy olyan vállalat üzemelteti, amelynek többségi tulajdonosa az ArcelorMittal, de maradt benne állami tulajdon is. Adolfo Urso ipari miniszter szerint
a kormány nem tervezi az államosítást, és inkább az ArcelorMittal segítségével szeretne új forrásokat szerezni.
Az olasz állam korábban ígéretet tett arra, hogy 2024 májusáig 60 százalékra emeli részesedését, a vállalat helyzete azonban kritikus, így a kormánynak óvatosan kell cselekednie. Az Ilva az idén várhatóan 3 millió tonna acélt állít elő, ez az eredetileg tervezettnek csupán a fele. A cég több mint tízezer embert foglalkoztat, a jelenlegi gazdasági válságban tekintettel kell lenni a munkaerőpiaci helyzetre is.
Az ISAB olajfinomító ügye is problémás, ugyanis az orosz Lukoil tulajdonában van, amely felett az állam átvette az irányítást az ukrajnai háború kitörése után, az olaj- és gázellátás stratégiai fontosságára hivatkozva. Urso ipari miniszter szerint azonban az államosítás nincs napirenden, és jelenleg is folynak a tárgyalások az új befektetőkkel. Az amerikai székhelyű Crossbridge Energy Partners és a katari Ghanim Bin Saad Al Saad is ajánlatot tett, a kormány azonban csak komoly feltételek mellett hajlandó az eladásra, ugyanis
a szicíliai finomító Európa legnagyobb olajfeldolgozó üzeme, kapacitása napi több mint 300 ezer hordó.
Az Ansaldo Energia energiaipari turbinagyártót a kormány „rendkívüli stratégiai fontosságúnak” nevezte, és támogatta a Cassa Depositi által nyújtott mentőcsomagot, miután az energiapiac válsága a csőd szélére lökte a vállalatot. A cégnek ősz elején sztrájkolókkal kellett megküzdenie, akik gyakorlatilag megbénították Genovát, a cég székhelyét – béremelést követelve. A menedzsment ezt hiába próbálta megoldani, egyszerűen nem volt rá pénz, így most állami támogatással és hitellel próbálnak meg talpra állni. Ez összesen több mint 500 millió euróba kerülne – újabb mentőakcióra lenne szükség az előző, 2020-as után.
A Monte dei Paschi, a világ legrégibb bankja ügyében Meloni kormánya egy évek óta érő, nehéz döntést hozott meg; Giancarlo Giorgetti pénzügyminiszter bejelentette, hogy az állam kivonul a vállalatból. Az állam többször is kisegítette a céget, amelyben jelenleg 64 százalékos részesedése van. Az előző kormány már megkísérelte eladni az UniCreditnek, de az üzlet meghiúsult. Múlt hónapban végül az állami részvényeladás folyamata során 1,6 milliárd euró friss forrást juttattak a vállalatnak.
Ez 2,5 milliárdra növelte a keretet, amelyből több mint négyezer munkahely leépítését tudják finanszírozni.
Giorgia Meloni kormánya kemény fába vágta a fejszéjét, azonban sok szempontból meg volt kötve a kezük. Olaszország súlyos gazdasági problémákkal küzd, és több nagyvállalat bedőlése katasztrofális következményekkel járna a lakosság számára. A több száz milliárd eurós költekezés azonban hasonló problémákat okozhat.
