BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Történelmi jelentőségű munkaügyi per elé néz a Tesco

Mérföldkőnek számító per előtt áll a Tesco. A globális szupermarketláncot Thaiföldön dolgozó burmai munkások citálták bíróság elé az Egyesült Királyságban, mivel kényszermunkával vádolják az egyik Tesco-beszállítót.

A szupermarket 130 korábbi dolgozója, akik farmereket gyártottak a Tesco számára az egyik beszállítójuk üzemében, illegálisan alacsony fizetéssel, szörnyű munkakörülményekkel és heti 99 órás munkaidővel vádolják a vállalatot – számolt be a The Guardian.

Football Manufacturing In Yiwu
Tesco, Thailföld, per
Történelmi jelentőségű munkaügyi per elé néz a Tesco.
Fotó: Getty Images (illusztráció)

A Tescót a VK Ruhagyár (VKG) 130 volt dolgozója perelte be, akik 2017 és 2020 között dolgoztak a Tesco thaiföldi üzletága, az Ek Chai számára. Ez idő alatt főleg az F&F márka alá tartozó farmernadrágokat, farmerdzsekiket és egyéb ruhákat készítettek felnőttek és gyerekek számára.

Bár a Tesco úgy nyilatkozott, hogy az ott gyártott ruhadarabokat kizárólag a thaiföldi piacon értékesítették, a The Guardian birtokába jutottak olyan képek is, amelyekből kiderült, hogy az Egyesült Királyságban lévő boltokba is eljutott az áru.

A lap adatai szerint

ez az első eset, hogy egy brit vállalatot perrel fenyegetnek meg az Egyesült Királyság valamelyik bíróságán egy olyan külföldi ruhagyár miatt, amely nem a saját tulajdonában van.

A gyár a thaiföldi-mianmari határhoz közeli Mae Sot városában található, és a munkaerő döntő többségét a határ túloldaláról származó bevándorlók adják. Mivel az elmúlt évtizedben a térség a munkavállalók jogai szempontjából elég rossz reputációra tett szert, így a kereset szerint a Tescónak tudnia kellett volna, hogy a város üzemei hírhedtek a kizsákmányolásról.

A The Guardian megkereste a gyár egykori dolgozóit, és hosszú cikkéhez összesen 21 kizsákmányolt munkavállalóval készített interjút. Ebből kiderült, hogy a munkások napi 3 fontot (alig 1400 forint) kaptak, reggel 8-tól este 11-ig kellett dolgozniuk (15 órás műszak), és havonta mindössze egy szabadnapot kaptak. Ráadásul havonta egyszer 24 órás műszakot is kötelező volt teljesíteniük.

A thaiföldi minimálbér akkoriban egy nyolcórás munkanapért hét font volt.

A túlhajszoltság miatt ráadásul több üzemi baleset is bekövetkezett, mivel megesett, hogy a dolgozók elaludtak a varrógépeknél. Többen súlyos sérülésekről is beszámoltak. Egy férfi arról nyilatkozott, hogy egy nehéz gépet cipelve felvágta a karját, amit 13 öltéssel tudtak összevarrni. Egy másik dolgozó elveszítette a mutatóujja egy részét, miután az F&F farmerdzsekik készítése közben egy gombológéppel megsebesítette.

Nem volt ritka az sem, hogy a gyárban a vezetők kiabáltak a dolgozókkal, és megfenyegették őket arra az esetre, ha nem túlóráznak annyit, hogy sikerüljön teljesíteniük a kitűzött célokat.

Több mint egy tucat egykori dolgozó állítja, hogy a gyár bankszámlát nyitott számukra, majd elkobozta a bankkártyákat és a hozzájuk tartozó jelszavakat, hogy fenntartsák annak a látszatát, hogy minimálbért fizetnek a munkavállalóknak, miközben készpénzben sokkal kevesebbet adnak nekik.

Szintén súlyos vád az is, hogy miközben a bevándorlási státuszt illetően a legtöbb dolgozó a VKG-re támaszkodott, többen arról számoltak be, hogy a bevándorlási dokumentumaikat a gyár magánál tartotta, így lényegében adósság-rabszolgaságban találták magukat. A munkahelyük által biztosított szálláshelyek túlzsúfolt szobákból álltak, a betonpadlón kellett aludniuk, és vödörben lévő koszos tóvízzel lehetett mosakodni. A munkások beszámolói szerint a legtöbb szobában nem volt ajtó, csak egy függöny.

A Tesco az ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy teljes beszállítói láncában fontos minden dolgozó jogainak védelme, így ha észlelte volna a szóban forgó súlyos problémákat, vagy tudomást szerzett volna róluk, azonnal megszakította volna együttműködését a VKG-val.

A Tesco 2017-től volt kapcsolatban a gyárral. Bár az akkori ellenőrzése nem tárt fel ilyen szintű jogsértéseket, azonosított olyan problémákat, amelyeknek a szakértők szerint piros jelzésnek kellett volna lenniük.

A Tesco nem vett részt a gyár mindennapi működésében a szabványok meghatározásán és ellenőrzésén, valamint a megrendelések leadásán túl. Ugyanakkor a per megindításával a Tesco beszállítói láncában dolgozó munkavállalók egy úttörő lépést tettek annak érdekében, hogy a Tescót felelősségre vonják, amiért nem védte meg őket.

A brit áruházlánc 2020-ban, az utolsó évben, amikor thaiföldi üzletága a VKG-val együttműködött, 2,2 milliárd font (több mint 1000 milliárd forint) nyereséget könyvelhetett el.

Munkaügyi szakértők szerint az F&F-hez hasonlóan több nagy ruházati márka szándékosan kiszervezi a ruhagyártást és a gyárak ellenőrzését is, hogy elkerüljék a felelősséget és a hírnévvesztést, miközben az árakat rendkívül olcsón tartják, biztosítva ezzel nyereségüket.

A Leigh Day által indított ügy ezt a kiszervezési struktúrát támadja.

A Tesco az Egyesült Királyság egyik legnyereségesebb vállalata, és ügyfeleink azt állítják, hogy a termelés kiszervezésével hatalmas profitot termelnek, méghozzá úgy, hogy a dolgozóknak nagyon alacsony bért fizetnek, miközben szörnyű körülmények között és túl sokat kell dolgozniuk

– nyilatkozta Oliver Holland, a munkavállalók ügyvédje

A legfelsőbb bíróságon benyújtott keresetet minden bizonnyal 2023 elején kézbesítik. Az ügy keretében szintén perrel néz szembe az Ek Chai, amely a Tesco thaiföldi üzletága volt egészen addig, amíg 2020 decemberében el nem adták a Charoen Pokphand Groupnak.

Eddig példa nélküli volt az is, hogy egy ilyen jellegű perben a könyvvizsgáló ellen is keresetet nyújtsanak be. Most erre is sor került, mivel az Intertek Thailandnak is bíróság elég kell állnia. A cég rendszeresen ellenőrizte a gyárat, de jelentései szerint nem észlelt komoly problémákat egészen 2020 júliusáig. Azonban több bennfentes is azt állítja, hogy találtak problémákat, értesítették is a gyárat, azonban ez nem került bele a hivatalos dokumentumokba.

Az első olyan auditcsomagot, amely problémákról számolt be, a Tesco 2020 augusztusában kapta kézhez, azonban a VKG ennek ellenére is beszállító maradhatott 2020 decemberéig, amikor az Ek Chai eladásra került. A Tesco közleménye szerint egyből vizsgálatot indítottak, és ki is akartak szállni az együttműködésből, erre azonban már nem nyílt lehetőségük az üzletáguk értékesítését megelőzően.

2020 augusztusában a VKG 136 dolgozót bocsátott el,

a kirúgott dolgozók szerint amiatt, mert az ellenőrzés napvilágra kerülése után jobb munkafeltételeket és kedvezőbb bérezést szerettek volna.

Azt követően előbb a thaiföldi munkavédelmi hivatalhoz, majd a thaiföldi munkaügyi bírósághoz fordultak, hogy az elmúlt két évük teljes fizetése és a törvényes minimálbér közötti különbözetet, a túlórapénzeket, a ki nem adott szabadnapokat és az ünnepnapi ügyeleteket kifizettessék a gyárral, de egyik platformon sem jártak sikerrel, csak a végkielégítést (akinek járt) és a felmondási díjat ítélték meg számukra. Az ügy szakértők szerint azért nem járt sikerrel a helyi bíróságon, mert a VKG az Intertek számára kedvező könyvvizsgálati jelentéseire támaszkodik, amely a vádak szerint a szőnyeg alá söpörte a problémákat.

Ezt követően döntöttek úgy az egykor kényszermunkával sújtott dolgozók, hogy az Egyesült Királyságban is bíróság elég viszik az ügyet, a Tesco, a VKG és az Intertek ellen is.

A VKG tagadja a keresetben szereplő jogsértéseket. Az Intertek közleményében jelezte, hogy a folyamatban lévő ügyeket nem kívánja kommentálni.

Zsugorodik a Tesco profitja is, nehéz időkre számítanak

A Tescót is megcsapta a recesszió szele, üzemi nyeresége 10 százalékkal olvadt. A brit kiskereskedelmi lánc eközben Magyarországon 15 százalékkal tudta növelni féléves bevételeit, nyereségéből viszont 6,8 milliárd forintnyit leborotvált az extraprofitadó.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.