A dél-koreai pénzügyminisztérium terve szerint a nagyvállalatok a múlt hónapban elfogadott törvény értelmében a tervezett nyolc helyett 15 százalékos adókedvezményt kapnának a beruházások után, míg a kisebb cégek 16 helyett 25 százalékos adókedvezményre lennének jogosultak. A kabinet szerint idén minden további beruházást követően újabb 10 százalékos adókedvezményt biztosítanának az érintetteknek.
A kibővített terv 2,8 milliárd dollárral csökkentheti a vállalatok adóterheit, de az még bizonytalan, hogy a dél-koreai törvényhozásban többségben lévő ellenzék támogatja-e a javaslatot, vagy sem. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy az ilyen ösztönzők veszélyeztetik az államháztartást, és csak a nagy cégeknek kedveznek – írja a South China Morning Post.
Az ázsiai ország parlamentje másfél hete fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely 8 százalékos adókedvezménnyel támogatta a beruházókat.
Jun Szogjol dél-koreai elnök keményen bírálta az ellenzéket, amiért a tervezett 20 százalékos támogatás helyett csak egy felvizezett jogszabályt fogadtak el a parlamentben, és kijelentette: miközben más államok akár több tízmilliárd dollárral dotálják a félvezetőipart, addig a honatyák rövid távú politikai érdekeik miatt akadályozzák az ország fejlődését. A kormány új tervével jelentősen kibővítenék a kedvezményeket, ám nagy kérdés, hogy az ellenzék végül rábólint-e.
Csipháború
A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebbnek számít, és minél nagyobb a teljesítménye, valamint kisebb az energiafogyasztása, annál bonyolultabb és drágább legyártani.
Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat hazai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. A vállalatok az évtized közepéig 122 milliárd dollárt fognak befektetni az Egyesült Államokban, így néhány éven belül felpörögne az amerikai csipgyártás, méghozzá a legmodernebb, három nanométeres technológiával.
A beruházók között megtalálható a világ legnagyobb csipgyártója, a TSMC és a dél-koreai Samsung is.
Közben Kína sem tétlenkedik, és az utóbbi évek legnagyobb ösztönzőcsomagjával igyekszik támogatni félvezetőiparát, 143 milliárd dollárt szán a területre. A két nagyhatalom példáját követi Japán, Szingapúr és India. A versenyben csúnyán lemaradt Európa is észbe kapott, itt is bejelentették a csipgyárak építését, egyebek között a TSMC Németországban fog egy üzemet felhúzni, míg az Intel több országban is hasonlóra készül.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy a németeknél csak a kevésbé fejlett, 22-28 nanométeres csipek előállítását tervezik, így Európa továbbra is a sor végén fog kullogni: az EU-ban 2025-ig csak 32 milliárd dollárnyi beruházást jelentettek be, ami jócskán elmarad az amerikai számoktól. „Az USA egyértelműen vezet, Európa pedig le van maradva” – jelentette ki erre reagálva Gunther Kegel, a ZVEI szakmai képviseleti szervezet elnöke.
Érthető tehát a dél-koreai elnök igyekezete, mivel az országa lemaradhat a versenyben, főleg mivel a dél-koreai csipgyártók (Samsung, SK Hynix) többnyire külföldön fektetnek be.
Történelmi pillanat: Tajvanon megkezdték a három nanométeres csipek tömeggyártásátA TSMC amerikai gigaberuházása – a Japánban történő terjeszkedése és a kelet-németországi gyáralapítási tervei dacára – továbbra is a geopolitikai feszültségeknek kitett Tajvanon tartja termelése oroszlánrészét, amit most a forradalmian új három nanométeres technológia telepítésével is igazolt. |
