Amikor az Ukrajnával szembeni orosz invázió után felmerült az energiaellátás kérdése, sokan jósoltak apokalipszist, lakosságot sújtó áramszüneteket, a kontinens iparának pusztulását, a földgázhasználat korlátozását télen, és hasonlóan baljós képek uralták az előrejelzéseket. Ez különösen a nyári hónapokban volt erőteljes, amikor 500 éve nem látott aszály és a francia atomflotta problémái mellett az Északi Áramlat gázvezeték újraindításának lehetősége is megszűnt a vezetéket ért robbanások miatt.
Végül ezek a jóslatok nem váltak valóra, és ez csak részben köszönhető a kedvező időjárásnak az Ember Climate nevű nemzetközi szervezet jelentése szerint, mely a 2022-es uniós áramfelhasználást vizsgálta. Az energetikai összeomlás elkerülésében legalább akkora szerepet játszott az is, hogy
tavaly először a szél- és a napenergia együtt a kontinens áramtermelésének 22 százalékát adta, többet, mint a földgáz 20 százalékos és a szén 16 százalékos részaránya.
A nyári hónapok végítéletváró jóslatai azonban nem a semmiből érkeztek, az aszály és a francia nukleáris termelés zavarai valóban erősen gátolták az uniós áramtermelést, 185 terawattórás hiányt okozva, ami a teljes tavalyi felhasználás 7 százaléka. Ezt a lyukat azonban végül főként nem a széntüzelésű erőművek újbóli forgalomba állítása tömte be, bár kétségkívül az is játszott némi szerepet, hanem a megújuló energiaforrások és a kereslet csökkenése.
A szén- és a gáztüzelésű erőművek 28 és 5 terawattórával termeltek többet a vízerőművek és az atomerőművek teljesítménycsökkenésének pótlására, míg napenergiával 39, széllel 33 terawattórával termelt az unió több villamos energiát, mint 2021-ben. Ugyanakkor
a kieső áramtermelés jelentős része (79 terawattóra) az alacsonyabb fogyasztás eredménye volt, főként az év utolsó hónapjaiban.
A tavalyi utolsó negyedévben az áramfelhasználás 7,9 százalékot zuhant, ami akkora mértékű, hogy nem lehet csupán az enyhe időjárással magyarázni, valószínűsíthető, hogy a magas árak miatt a vállalkozások és a háztartások is igyekeztek spórolni. Ugyanakkor ez azt is eredményezte, hogy szeptembertől kezdve már a szénfelhasználás segítségével termelt áramfelhasználás is csökkent, 6 százalékkal elmaradva az egy évvel korábbi értékektől. A gázcsapok elzárására válaszul készenlétbe helyezett erőművek kihasználtsága pedig csupán 18 százalékot ért el ezekben a hónapokban, így
a tavalyi év végére az EU tetemes szénkészleteket halmozott fel, ugyanis a 22 millió tonnás többletimport mindössze harmadát használta fel.
Az energiaválságra válaszul az unió a megújuló források még erőteljesebb felgyorsításával reagált, így tavaly mintegy 41 gigawattnyi napelemet szereltek fel szerte a kontinensen, 47 százalékkal többet mint 2021-ben. Ez nemcsak a kapacitásokat, de a termelést is erősen, 24 százalékkal növelte.
A jelentés szerint a következő év az ipari és háztartási, fűtési felhasználás jókora csökkenését követően, a földgáz szerepének zuhanását hozhatja az áramtermelés szempontjából is. Ennek az oka elsősorban a várhatóan továbbra is szűkös kínálat és az ezzel járó magas gázár lehet. Az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy
tavaly azért nem volt jelentősebb a gázról szénre váltás az áramtermelés terén, mert a magas gázárak miatt ez már 2021-ben bekövetkezett.
Azonban a következő években továbbra is olcsóbb lehet a szén a gáznál, így az áramtermelésre egyre kevesebbet használhatunk a szénnél tisztábban égő nyersanyagból.
Az idén várhatóan nem lesznek a tavalyihoz hasonló problémák a víz- és atomerőművek működésében, így a német és a belga atomerőművek bezárása sem okozhat problémát.
