Részben az erős termés, részben pedig a gáz- és olajexport következtében a szakértők által jelzettnél jóval kisebb az orosz gazdaság mélyrepülése – jelentette ki az orosz elnök televíziós beszédében. Vlagyimir Putyin emlékeztetett arra, hogy korábban, az embargós intézkedések miatt 10-15 százalékos szabadesést valószínűsítettek.
Kiemelte, hogy a szankciók következtében megugrottak a nyersanyagárak, ami bőségesen hozott az orosz büdzsének, és mint mondta:
Hála isten jó lett a termés, nélkülözhetetlen a mezőgazdaság nyereséges működése.
Szakértők megosztottak az orosz gazdaság kilátásait illetően. Az oilprice.com arról ír, hogy
az idei orosz költségvetési tervben a nemzeti védelmi kiadások meghaladják az 5 ezer milliárd rubelt, de még ez az összeg sem lesz elég az ukrajnai háború finanszírozására.
Emellett jelentős létszámhiánnyal küzd a hadiipar. Ebben a helyzetben pedig az orosz gazdaság hosszabb távon a saját sírját áshatja meg, legalábbis egyre jelentősebb feszültséget látni a gazdasági racionalitás és a háború kilátástalansága között, amit az is tetéz, hogy a frontról sem érkeznek kedvező hírek, amelyek erősíthetnék a társadalom elkötelezettségét a harcok folytatásával kapcsolatban.
Mára teljesen egyértelművé vált, hogy Európa legalább akkora árat fizet az orosz szankciókért, mint Oroszország.
Az öreg kontinensen viszonylag kedvezően alakult az időjárás, ugyanis az enyhe tél miatt jelentősen kevesebb gáz fogyott a tárolókból, mint amiről az előzetes jóslatok szóltak. Ugyanakkor a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének közgazdásza szerint a folyamatosan szigorodó büntetőintézkedések hosszabb távon elérhetik a kívánt hatást. Janis Kluge a The Moscow Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a vártnál kedvezőbb év végi orosz statisztikák mögött baljós jelek látszódnak. Kluge szerint a háború előtt az orosz gazdaság 4 százalékos növekedését várták február és december között – ehelyett 6 százalékos csökkenés következett be. A német közgazdász számolása szerint tehát összességében 10 százalékkal zsugorodott az orosz gazdaság a szankciók miatt.
Az idén viszont már nagy problémává válik az az európai gázpiac kiesése, és ez tovább gyengíti az orosz rubelt is. Csak az árplafon bevezetése óta 13 százalékot értékelődött le a rubel a dollárral szemben, és még nem is látni a trend végét – véli Kluge.
Kreatív húzások nyugati cégek nélkül
Hosszan lehet arról vitatkozni, hogy mennyire „tettek be” az orosz gazdaságnak a nyugati szankciók. Az biztos, hogy jó néhány nemzetközi cég elhagyta az orosz piacot, vagy legalábbis felfüggesztette ottani operációját, illetve nem üzletel orosz társaságokkal. Jó példa erre az autóipar: a tavaszi leállások után jelentősen szerényebb műszaki tartalommal és több évtizeddel korszerűtlenebb motorokkal gördülnek le kocsik a togliatti Lada-gyárban a szalagokról, mint 2022 februárja előtt. A Kreml persze igyekszik védeni a belföldi cégeket, az alapállást egy friss döntés is jól tükrözi:
Putyin rábólintott arra, hogy az orosz cégek hagyják figyelmen kívül a még meglévő, „barátságtalan” országokból származó részvényeseik szavazatát döntéshozatalkor.
A társadalom viszont igényli a több évtizede megszokott termékeket. Élelmes vállalkozók igyekeznek pótolni az importcikkeket.
Jó példa erre Viktoriya Shelanova, egy 37 éves moszkvai közösségimédia-menedzser. Az üzletasszony, látva az áruhiányt, egy kínai céggel vette fel a kapcsolatot, és rendelt meg wakeboardmellényeket. Mostanra 100 darabos rendeléseknél tartanak, Viktoriya a Bloombergnek azt mondta,
valószínűleg óriási lesz a kereslet, és egyáltalán nincs verseny a piacon.
De nem terveznek megállni, a búvárruhák kereskedését is tervezik, valamint egy saját márka alapításán gondolkodnak. A kínai szálhoz hozzátartozik az is, hogy az Oroszországot nem szankcionáló gazdaság hasznot húzott a helyzetből, ugyanis a Xiaomi lett a legnépszerűbb okostelefon-márka, letaszítva a dobogó legfelső fokáról a Samsungot.
Egy másik orosz állampolgár Dubajban alapított aranykereskedő céget. Az Oroszországból érkező jelöletlen nemesfémet helyi ékszerészeknek adja el, a pénzből pedig autóalkatrészeket vásárol, amit az orosz piacon ad el.
Szomorú tények
Az élelmes húzásokat a Kreml mobilizációs gazdaságnak nevezte el.
Amellett, hogy megszüntette a párhuzamos import tilalmát, a központi kommunikáció szerint a mostani helyzetből az jelenthet kiutat, ha a lehető legnagyobb szabadságot biztosítják az „üzletelőknek”.
Minden liberalizáció ellenére sem sikerült azonban megakadályozni az áruhiányt és a jelentős áremelkedést. Ma a használt nyugati autók ellenértéke sok esetben magasabb Oroszországban, mint újkorukban. Hivatalos kereskedelmi adatokat nem közölnek, de a jegybanki becslések szerint az import csaknem negyedével eshetett tavaly. Denisz Manturov miniszterelnök-helyettes szeptemberben azt jósolta, hogy 2022 végére a párhuzamos import értéke eléri a 20 milliárd dollárt.
A Bloomberg szakértői szerint az orosz gazdaság lassan égő, de súlyos godokkal néz szembe, és 2023-ban további 2,5 százalékkal zsugorodhat a 2,7 százalékos tavalyi recesszió után.
Közben felgyorsult a kivándorlás: több mint 1 millió orosz menekült el az országból, hogy megússza a gazdasági nehézségeket és a mozgósítást.
