Tavaly rekordmagasra nőtt az kínai–afrikai kereskedelmi forgalom mértéke, és elérte a 282 milliárd dollárt. Ez 11 százalékos növekedés 2021-hez képest. A távol-keleti ország Afrikába irányuló exportja 164,5 milliárd dollár volt, míg az 117,5 milliárd dollárt tett ki.
Mindez kereskedelmi többletet eredményezett Peking javára.
Kína elsősorban nyersanyagokat, energiahordozókat és mezőgazdasági cikkeket (nyersolaj, réz, kobalt, vasérc) vásárolt a fekete kontinens országaitól, amiért cserébe késztermékeket, például gépeket, elektronikai termékeket és ruházati cikkeket szállított Afrikába. A forgalom bővülése két okkal magyarázható: az emelkedő nyersanyagárakkal, valamint azzal, hogy Peking eltökélt abban, hogy előmozdítsa a kétirányú kereskedelmet a kontinenssel – derül ki a Nikkei Asia elemzéséből.
A távol-keleti óriás fontos szerepet szán Afrikának az új selyemutakban is: két és félszer annyit fektetett be az infrastruktúra fejlesztésébe, mint az Egyesült Államok és Európa együttvéve. Tanzániában, Csádban, Nigériában Szudánban és más államokban a kínai cégek – néha a nyugati vállalatokkal közösen – sorra építik a vasútvonalakat és az erőműveket, valamint fejlesztik a kikötőket.
Peking célja, hogy 2025-re 300 milliárd dollárra növelje a kontinensről származó behozatalt.
Hogy pörgesse a két fél közötti kereskedelmet, Kína lehetővé tette több tucat afrikai országnak, hogy vámmentesen exportáljon több mint 8800 árucikket. Január közepén az új kínai külügyminiszter, Csin Kang afrikai körútjaán Etiópiában, Gabonban, Angolában, Beninben és Egyiptomban tárgyalt. A politikus hangsúlyozta, hogy Peking fontosnak tartja a gazdasági és a biztonsági kapcsolatokat ezekkel az országokkal, és elutasította, hogy Kína versenyben áll az Egyesült Államokkal a fekete kontinens erőforrásaiért.
Az afrikai államokkal folytatott amerikai éves értéke jelenleg kevesebb mint 40 milliárd dollár, vagyis Kína jócskán lehagyta riválisát. Az Egyesült Államok tavaly decemberben milliárdos beruházásokat ígért a kontinensnek, de részleteket még nem tudni a tervéről. A távol-keleti országot egyedül az előzi meg a 312 milliárd dolláros forgalmával, viszont ha Peking ilyen ütemben terjeszkedik, akkor Európát is kiszoríthatja a fekete kontinensről.
A kínaiak nemcsak veszik, hanem viszik is az olcsó orosz olajatKínai szupertankerek viszik Ázsiába a jócskán az árplafon alatt vásárolt orosz olajat. Az idén a teljes uráli olajexport egytizedét várhatóan a kínai hajók szállítják majd a célállomásukra. Bár sem Kína, sem India nem fogadta el a G7-ek által decemberben bevezetett 60 dolláros árplafont az orosz energiahordozókra, egyik szállítmány sem sérti a szankciókat, az oroszok ugyanis ennél jóval olcsóbban adják az uráli típusú olajat. |
