Még el sem csitult a kínai viszonteladóktól postai küldeményként az orosz hadiiparnak továbbított holland csipek ügye, máris itt az újabb botrány. Kiderült, hogy Kína vezető atomfegyverkutató-intézete az elmúlt két és fél évben legalább tucatszor vásárolt felső kategóriás amerikai számítógépes csipeket. Annak ellenére is, hogy ezek a termékek 1997 óta szerepelnek az amerikai exporttilalmi listán. A The Wall Street Journal beszerzési dokumentumok alapján írja, hogy az állami kézben lévő Kínai Mérnöki Fizikai Akadémia (CAEP) 2020 után is vett 7-14 nanométeres Intel- és Nvidia-csipeket, amelyek tömegtermelésére Kína nem képes.
A CAEP laboratóriuma folyadékdinamikai kutatásokhoz rendelt eszközöket, ám ez a széles tudományterület a nukleáris robbanások modellezését is magába foglalja. Az intézet kutatási közleményei és folyóiratcikkei az elmúlt évtizedben 34 esetben hivatkoztak amerikai félvezetők használatára a kutatásban. Nukleáris szakértők szerint ebből hét hivatkozás kifejezetten atomkutatásra utal. Az 1950-es évek végén alapított CAEP Nyugat-Szecsuánban működik, és az ország legjobb atomfegyver-kutatóit foglalkoztatja. Az ottani fizikusok részt vettek az ország első hidrogénbombájának kifejlesztésében is.
Nehezíti az exporttilalom betartását, hogy világszerte több millió személyi számítógépben lapulnak ilyen fejlett csipek. Sőt,
az Intel Xeon Gold és az Nvidia GeForce RTX csipjeinek CAEP által vásárolt verziói, akár a Taobao online piactéren is megrendelhetők.
Miután a CAEP fekete listán van Washingtonban, általában viszonteladóktól vásárol. Például a 2020. novemberi közbeszerzést is „kínai kisvállalkozók” nyerték. A tender 60 Intel-processzorral és 49 Nvidia-csippel rendelkező számítástechnikai rendszerre vonatkozott, köztük az Nvidia négy csúcskategóriás V100 grafikus feldolgozóegységére.
A Biden-adminisztráció keményen fellép, hogy más atomhatalmak ne használhassanak amerikai technológiát. Tavaly októberben kiterjesztették az exportszabályozás hatókörét, hogy Kína ne jusson hozzá a legfejlettebb amerikai csipekhez és csipgyártó eszközökhöz, melyek a mesterségesintelligencia-rendszerek és a szuperszámítógépek fontos alkatrészei. Novemberben az Nvidia elkezdte forgalmazni az A100-as csip új verzióját, melynek szűkebb a sávszélességge, így Kínában is korlátozások nélkül értékesíthető.
Őrülten nehéz betartatni az amerikai korlátozásokat,
amikor a tengerentúli tranzakciókról van szó – mondta Kevin Wolf, a washingtoni Kereskedelmi Minisztérium egykori vezető tisztviselője, nemzetközi kereskedelmi ügyvéd. A Semiconductor Industry Association adatai szerint a kínai vásárlások a világ 556 milliárd dolláros csipforgalmának bő egyharmadát képviselték 2021-ben.
Kína az elmúlt években felgyorsította nukleáris haderejének bővítését. A Népi Felszabadító Hadsereg 2035-ig 1500 nukleáris robbanófejet halmozhat fel, ha a jelenlegi ütemben folytatja a gyártást. Washingtoni kormányzati becslések szerint Peking 400 atomrobbanófejjel rendelkezhet.
