Japán és Hollandia még a héten lezárja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, amiben a kínai cégekre vonatkozó új korlátozásokról állapodnak meg. Hollandia és Japán a fejlett csipek gyártásához nélkülözhetetlen berendezések előállításában fontos szereplő, az egyezség értelmében a holland ASML, valamint a japán Nikon és Tokyo Electron nem fog ilyen eszközöket Kínába szállítani.
A vállalatokat kellemetlenül érintheti az intézkedés, például a Tokyo Electron eladásainak 25 százalékát a kínai piac adja, míg az ASML esetében 14 százalékról beszélhetünk.
A japán tisztviselők arra számítanak, hogy az érintett cégek forgalma gyorsan helyreáll, mivel a csipgyártók világszerte jelentős beruházásokat hajtanak végre, és sorra építik az üzemeket, így a berendezésekre továbbra is nagy a kereslet – írja a South China Morning Post. Az ASML egyébként éppen a héten tette közzé eredményeit: a vállalat rekordbevételről és -nyereségről adott hírt, a vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy semmi sem változott az ASML Kínába irányuló exportját illetően, azonban a fejlemények fényében ez aligha lesz igaz a jövőt illetően. Kína és az Egyesült Államok egy sor kérdésben (emberi jogi helyzet Kínában, Tajvan, ujgurok, vámháború) áll vitában, és eltérően vélekednek az orosz–ukrán háborúról is.
Az egyik legnagyobb konfliktus a távol-keleti ország technológiai szektora körül forog.
Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. Az Egyesült Államok tavaly októberben korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.
Az amerikai kormány decemberben 36 kínai céget rakott feketelistára: az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kérnek rá, amelyet nem könnyű megszerezni. Az újonnan felkerült társaságok között ott van a memóriacsipek gyártásában meghatározó YMTC is. A Fehér Ház valószínűleg attól is tartott, hogy a kínai vállalat az önköltség alatt fogja értékesíteni a memóriacsipeket, és nyomást gyakorol az amerikai riválisokra, például a Micronra.
Kína felpörgetné a hazai csipgyártástPeking ezermilliárd jüannal (143 milliárd dollár) támogatja a kínai csipipart; a kutatás-fejlesztést és a gyártókapacitások bővítését szeretné segíteni. Peking célja egyértelmű: a technológiai függetlenség elérése az amerikai szankciók ellenére. A kedvezményezettek között állami és magánkézben lévő vállalatok is lesznek. A terv már a jövő év első negyedében megvalósulhat. |
