A külföldön dolgozók hazautalásai, valamint a korábban külföldi munkavállalással megszerzett jellegű ellátmányok utalásai folyamatos devizabevételt jelentenek a nyugat-balkáni országokban. Szerbiát szokták példaként emlegetni, mert ott éves szinten,
GDP-arányosan 7-8 százalékot tesznek ki az ilyen bevételek.
Valójában azonban a térség országai között Szerbia sereghajtónak számít az arányokat figyelembe véve. Koszovóba utalják a legtöbb pénzt külföldről, ezek az utalások elérik a 18 százalékát. Montenegróban ez az arány 13,5, Bosznia-Hercegovinában 10,5, Albániában 9,4, Észak-Macedóniában pedig 3,5 százalék. Ezek a 2021-es adatok, a tavalyiakra ugyanis még várni kell, de az elsődleges becslések szerint az arányok nem sokat változtak, az összegek nőttek kicsivel, ahogyan a GDP is a térség országaiban.
Sokan a kormányokat kritizálják, hogy a téves gazdaságpolitika eredménye, ha sokan külföldön kénytelenek tartósa, vagy ideiglenesen munkát vállalni.
Szakemberek szerint viszont az egyik legrosszabb forgatókönyv, ami ezekkel a gazdaságokkal történhet, az, hogy mindenki azonnal visszatér az országba.
A hazautalások drasztikusan lecsökkennének, miközben a hazatérők számára a saját országukban nincsenek meg a feltételek az egyenlő életminőséghez és a szükséges jövedelemszint realizálásához.
Az viszont kedvező lenne, ha egyesek az ott szerzett tőkével és tapasztalatokkal hazatérnének, és otthon vállalkozóként járulnának hozzá a gazdaság bővüléséhez.
2021-ben 3,635 milliárd euró volt a Szerbiába beáramló hazautalások összege, 2020-hoz képest 514,5 millióval, azaz 16,5 százalékkal, a járvány előtti évhez képest pedig 119,3 millió euróval nőtt a Szerb Nemzeti Bank (NBS) adatai alapján. 2022 első hat hónapján
a mintegy hatmilliós országban egymillió polgár részesült külföldről eredő forrásokból, átutalásokból, 2,1 milliárd euró értékben, ami azt vetíti előre, hogy tavaly az ilyen átutalások meghaladhatták a 4 milliárd eurós nagyságrendet.
A legtöbb átutalás Németországból érkezik, utána következik Svájc, Ausztria, majd az USA.
Érdekes megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy közismerten rengeteg török vendégmunkás dolgozik Nyugat-Európában, Törökország GDP-jének csupán a 0,1 százalékát teszik ki ezek a külföldi utalások. Az EU-s tagország Horvátországba viszont majdnem ugyanakkora arányban utalnak külföldről pénzt a családtagok, mint Szerbiába, egészen pontosan a GDP 7,3 százalékát.
