A folyamatosan növekvő igényű fogyasztói társadalmak és az ezeket kiszolgáló, irreálisan olcsó (nemritkán gyerekek által végzett) ázsiai, indiai munkaerő termékei hatalmas környezetvédelmi problémát okoznak a bolygónkon. Egyes távol-keleti termékek olyan gyenge minőségűek, hogy azokat azonnal kidobják. Legfeljebb oly módon hasznosítják, hogy elégetik víz melegítéséhez, főzéshez, valamint – állítólag – tüzelőanyagként töltik fel egy erőműben – részletezte a modern kori újabb ökológiai probléma árnyoldalát az Euronews. írása. A nyomozók szerint az ócska ruházat szegényebb országokba exportálása a „rendszerszintű túltermelés” rejtett hulladékárama, ami illegális. Ráadásul a Zöld Pálya összeállítása szerint egyes divatmárkák – bizonyítottan – mérgező anyagokkal vannak tele.
Milyen ruhákat dobnak ki Kenyában?
A Clean Up Kenya és a Wildlight civil nyomozó szervezet munkatársai a helyszínen tájékozódtak az ott lakóktól, és bizonyítékokat gyűjtöttek, hogy mi is történik a helyileg mitumba néven ismert használt ruhákkal. A nyomozók találtak olyan hatalmas ócskaruha-kupacokat, amelyek magassága felért egy négyemeletes épületével, és folyókat szeltek át. „A gyors divat világának áldozati helyszínére mentünk, hogy leleplezzük az Európából származó használt ruhák rejtetthulladék-kereskedelmét” – mondta Betterman Simidi Musasia, a Clean Up Kenya nevű szervezet alapítója és mecénása.
A műanyaghulladék exportját már korlátozzák, és hamarosan be is tiltják az EU-ban. Ennek ellenére a vizsgálat megállapította, hogy a Kenyába szállított használt ruhadarabok több mint egyharmada műanyagot tartalmazott, és olyan rossz minőségű volt, hogy azonnal hulladékká vált. Sovány vigasz, hogy az idén nyáron olyan rendelkezéseket terjeszt majd elő, amelyek arra kötelezik a ruhagyártókat, hogy fizessék a saját hulladékuk feldolgozásával járó költségeket, illetve növeljék a fenntarthatóbb alapanyagok arányát a termékeikben.
Ez azonban nem feltétlenül nyugtatja meg az aktivistákat. A kenyai kereskedők egyelőre nem sokat tudnak tenni, miközben arról panaszkodnak, hogy az elmúlt néhány évben jelentősen megnőtt az országba érkező ócska ruha mennyisége. A kapott csomagok gyakran hányással, erős foltokkal vagy állati szőrrel szennyezettek. Az a baj, hogy a kereskedők vakon vásárolnak csomagolt ruhát, és érthető módon kidobják a növekvő százalékot, ami haszontalannak bizonyul” – magyarázta Musasia.
Az újrahasznosító cégek nagy mennyiségben kereskednek ócska áruval
A jelentés azt is állította, hogy a Fashion for Good és a Textiles 2030 részét képező újrahasznosító cégek nagy mennyiségben kereskednek ócska ruhákkal. Az egyetlen országba irányuló közvetlen exportra összpontosítva a CMF úgy ítélte meg, hogy a probléma mértéke valószínűleg sokkal nagyobb, mint amit eddig vizsgáltak. Sok Európából származó ruhadarab ugyanis a kontinensen és azon kívüli országok hálózatán halad át, így lehetetlen követni őket.
A használtruha-eladók közül többen persze cáfolják a most vizsgálattal is bizonyított tényeket. Ők azt állítják, hogy a jelentés valótlan képet fest a kenyai mitumbakereskedelemről. „Az európai jelentés azt feltételezi, hogy a kereskedők a pénzüket rossz, hulladék minőségű ruhák importálására költik, amit aztán a szemétlerakókba dobnak.
Ők büszke üzletemberek, akik jó minőségű ruhákat vásárolnak, amelyeket országukban eladnak és újra felhasználnak” – mondta Teresia Wairimu, a kenyai Mitumba Konzorcium Szövetségének elnöke.
„A mitumbaipar legalább 2 millió kenyait foglalkoztat közvetlenül, és több mint 20 millió ember teljes mértékben rá van utalva a ruháira. A lakosság fele vásárol használt ruhákat minden évben – mondta Wairimu. – Ez a jelentés megalázó és sértő mindazokra nézve, akik a használtruha-kereskedelemben dolgoznak szerte a kontinensen, és téves információk terjesztésével több millió ember megélhetését fenyegetik.”
Mely országok exportálják a legtöbb hulladék ruhát?
Az ENSZ Comtrade adatbázisának adatai azt mutatják, hogy 2019 és 2020 között az EU és az Egyesült Királyság több mint 5 millió tonna használt textilt exportált. Mielőtt külföldre küldenék ezeket a tárgyakat, európai országok között kereskednek, hogy szétválogassák és osztályozzák őket – derült ki a vizsgálatból.
Németország például 179 000 tonna textilt exportált Hollandiába, ami szokatlanul nagy mennyiség egy magas jövedelmű országhoz képest. Ez Hollandia használtruha-exportjának 53 százalékának felel meg, és azt sugallja, hogy az ország megállóhely lehet a ruhakereskedelemben.
Az EU-ból textíliákat küldtek olyan célállomásokra, mint Ghána, India, Nigéria, Pakisztán és Kenya – ahová a nyomozók a figyelmüket összpontosították. A CMF megállapította, hogy 2021-ben Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Olaszország, Belgium, Litvánia, Észtország, Franciaország és Írország adta az EU-ból Kenyába irányuló összes használtruha-export 95 százalékát.
Borítókép: Illusztráció / Fotó: Greenpeace
