Joe Biden amerikai elnök hatalmas beruházási hullámot indított el az országban, hogy csökkentse a függőséget Kínától. A kormányzat célja, hogy a vállalatok visszatelepítsék hazájukba a szakmunkákat a több évtizednyi kiszervezés után.
Fotó: Shutterstock
A hazai piacot védő ötlet igazán jól hangzik, ám a kivitelezés bökkenőbe ütközött: egyrészt nincs elég építőipari munkás, aki megépítené a gyárakat, másrészt szakmunkás, aki dolgozna azokban.
Pedig a Biden-kormányzat olyan ambiciózus tervvel állt elő, amelyet a második világháború óta nem láthattunk. Ugyanis az építőipari rendelésállomány a második világháború utáni évekhez mérhető. A történelmi építési fellendülést viszont akadályozza a munkaerőhiány.
– mondta Anirban Basu, az Associated Builders and Contractors ipari csoport (ABC) vezető közgazdásza.
A szövetségi kormányzat 1500 milliárd dollárnál is többet különített el az infrastruktúra és az amerikai gyártóipar fellendítésére. Ebből az összegből 1200 milliárd dollárnyi külön infrastrukturális ösztönző. Az inflációcsökkentő törvény alapján 369 milliárd dollárt fordítanak a tiszta energiával kapcsolatos projektekre, a csipekről és a tudományról szóló jogszabály pedig 39 milliárd dollárt juttat a félvezetőgyártás előmozdítására.
Az építőipari cégek szerint megfogyatkozott az országban a szakképzett munkások száma, mivel a szakmunkákat évtizedekig külföldre telepítették. A vállalatok úgy vélik, hogy a munkaerőpiac nem tudja kiszolgálni az ambiciózus iparpolitikát.
Dollármilliókat fektetünk az infrastruktúrába anélkül, hogy lenne, aki elvégezze a munkát
– mondtaEd Brady, egy építőipari képzést támogató nonprofit szervezet vezetője.
Az ABC becslése szerint a szokásostól
546 ezer munkavállalóval többre lesz szükség a tervezett beruházások megvalósításához.
Az építőipari álláshelyek mennyisége már tavaly is rekordmagas volt, a 391 ezres szám 17 százalékkal haladta meg a 2021-es szintet a munkaügyi statisztikai hivatal adatai szerint. A szektorbeli 2022-ben 4,6 százalék volt, ez az eddigi második legalacsonyabb érték.
A januári 36 dolláros átlagos órabér meghaladta a 33 dolláros versenyszférai átlagot és a főiskolai diplomások kezdő fizetését. Egy középszintű munkás pedig akár 40 dollárt is kereshet. A szép summák ellenére az építőipari cégek 80 százaléka nehezen jutott új munkásokhoz az év elején egy ágazati felmérés szerint.
Az ohiói Columbusban az Intel 20 milliárd dollárért két félvezetőgyárat épít, a Honda és az LG Energy Solution pedig 4,4 milliárd dolláros akkumulátorüzemet létesít. A projektek mintegy 10 ezer építőipari munkást igényelnek. Catherine Hunt Ryan, az Intel gyárait építő egyik cég, a Bechtel elnöke szerint egész Ohio államban nincs annyi szakember, amennyi a munkához kellene, így a szükséges 7 ezer munkás egy részét máshonnan kell beszervezniük.
„A gyártás áthelyezése az Egyesült Államokba hatalmas keresletet teremt az építőipari munkások iránt az amúgy is szűk munkaerőpiacon” – jelentette ki Jim Brownrigg, a Honda-LG projekten dolgozó Turner Construction vezető alelnöke. Mint elmondta, a tiszta technológiával kapcsolatos építési projektek iránti kereslet a tavalyihoz képest több mint megnégyszereződött. A munkaerőhiány idei kihívásánál pedig a 2024-es még nagyobb lehet.
Fotó: Shutterstock
Iparági szereplők szerint a nehéz helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Biden a munkavállalói jogokat az ipari programjának középpontjába helyezte, és többször beszélt jól fizető szakszervezeti munkahelyekről. Az inflációcsökkentő és a csipekről szóló törvények egyes adójóváírásokhoz megkövetelik a vállalatoktól az érvényes bér- és tanulószerződéses gyakorlati követelményeinek való megfelelést. A cégek szerint ezek a kritériumok ellenirányban hatnak, és tovább szűkítik a munkaerő-állományt.
A kormány jobb és bal keze egymás ellen dolgozik. Egyrészt ösztönzik az építési beruházásokat, másrészt korlátozzák, hogy ki vehet részt ezekben a projektekben
– tárta fel a problémát Basu.
A munkaügyi minisztérium is látja a feszültséget, ezért nagy hangsúlyt fektet a friss munkaerőre: több mint 330 millió dollárt adtak a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre, ezek keretében 2021-ben 200 ezren tanultak. Az építőipari szereplők szerint ez nem elég, megoldásként bevándorlási reformot szorgalmaznak. Jelenleg mintegy 400 ezren várnak arra, hogy elbírálják a vízumkérelmüket.
Ahogy Brian Turmail, az AGC szóvivője megfogalmazta, az amerikaiak ellentmondásos hozzáállása a probléma:
Nem akarjuk, hogy a gyerekeink az építőiparban dolgozzanak, de azt sem, hogy bevándorlók dolgozzanak az építőiparban
– idézte a szakembert a Financial Times.
A helyzetet elnézve, az amerikaiak minden bizonnyal szükségük van Atlas robotra, amely egy szimulációban kiválóan helyettesítette az embert.
