Moszkva új fegyverekkel rukkol elő. Hogy ezek mennyiben hatékonyak a harctéren, erről egyelőre találgatások folynak. Annyit tudni, hogy többségüket az ukrajnai beavatkozás harctéri tapasztalatai alapján dolgozták ki. Az egyik közülük a nagy pontosságú, infravörös hőkereső/képalkotó alapú célkövető berendezéssel működő, az embereket és eszközeiket az ellenséges rakétáktól megvédő füst-infra kézigránát.
Ennek az állami tesztelését befejezték – írta a minap a Kreml-közeli RIA Novosztyi a Rosztyeh (Rostec) állami hadiipari-hitech vállalatcsoportra hivatkozva. „Az RDG-U kézigránát, amely az infravörös tartományban a személyzet és a felszerelések álcázását biztosítja a nagy pontosságú fegyverektől, sikeresen átment az állami teszteken” – közölte a vállalat. (A Rostec, amely több mint 800 oroszországi hadiipari-hitech vállalatot összpontosít, tavaly 60 százalékra növelte termékskáláján a katonai célú termelést. 2021-ben ez az arány 54,5 százalékos volt – mondta Szergej Csemezov, a vállalatcsoport vezetője.)
Infrával a rakéták ellen
Ez a szerkezet, az RDG-U kézigránát valamiféle elleninfravörös képalkotó védőfüggönyt von – nem csak egy pillanatig – az emberek és eszközeik köré, amely feltehetően megzavarja a bejövő rakéta célzórendszerét. A kifejlesztő, a CNIItocsMas vállalat – a Kalasnyikov konszern tagja – szabadalmaztatja is az infravörös védőrendszert, jelezve, hogy feltehetően a nemzetközi piacokat is megcélozzák a termékkel. A szakértői hozzászólásokból kiderül, hogy alapvetően a korábban jól ismert füstgránátról van szó, amelynek hatását gazdagítják az infravörös tartományt használó rakéták elleni védelemmel is. (Mellesleg, ha nagy füstöt csinál, megzavarhatja a lézervezérlésű rakétákat is – de ez nincs benne a programban.) Részleteket nem közöltek róla, de feltételezhető, hogy a jelzésre, hogy ellenséges rakéta közeleg, a katona kidob a fedezékből és felrobbant egy ilyen gránátot, amely aztán a néhány másodpercig hatékony infravörös függönnyel eltéríti a rakétát, vagy korábban, a cél előtt felrobbantja.
Ami a Kalasnyikov konszernt illeti, idén kezdik gyártani az ukrajnai tapasztalatok alapján egyszerűbb kezelésűvé tett új Kalasnyikov-származékot, az 5,45 milliméteres AK–12 gépkarabélyt. Ahogy a gyártók ígérik,
az ergonomikusabb új változat pontosabb is elődjeinél.
A Nyugaton jól ismert Picatinny-sínrendszer lehetővé teszi, hogy a fegyverre például éjjellátót, lézeres célmegjelölőt, alul pótfogantyút rögzítsenek.
Fotó: NurPhoto via AFP
Új generációs drónok
Két, nem teljesen új rendszer, a 152 milliméteres, 47-es kaliberű (tehát már ágyúnak és nem taracknak számító) önjáró páncélozott, 42 tonnás nehéz (hadosztály-tüzérséghez tartozó) löveg, az MSzTA-Sz (2Sz19 – NATO-megnevezése: Farm M1990-es) és az Orlan-30-as felderítő-célmegjelölő, lézerberendezéssel felszerelt drón összekombinálása is új fegyvernek számít Ukrajnában. Az Orlan-30-as alsó-közepes méretű, mintegy 30 kilogrammos tömegű drón más, kisebb drónoktól kapott információk alapján elindul a beazonosított célpont (harckocsi, HIMARS rakétasorozatvető vagy páncélos harcjármű) felé, értesíti az MSzTA-Sz-üteget a célkoordinátákról, egyben a célra irányítja, „megfesti” a kibocsátott lézersugárral, amit a kilövéstől számított néhány másodperc múlva a cél körzetébe érő „okos” tüzérségi gránát, a Krasznopol célkövetője érzékel, rátapad, és a lézersugár elvezeti a célig. Az oroszországi szisztéma eredményességét javíthatja, hogy az ellenfél hasonló rendszere, amely az amerikai StarLink műholdhálózaton alapul, a tulajdonos, rendelkezésére
korlátozza az ukrán hadsereg hozzáférését a hálózathoz, a többi között a célkereső-támadó drónok műholdas irányításához.
Moszkva még tavaly nyáron nagyszabású toborzókampányt indított hadiipari szakmunkások felvételére, betanítására. Oroszországban nagy hiány mutatkozik nemcsak ilyen szakképzett munkaerőből, hanem modern, digitális/számítógép vezérlésű szerszámgépekből is, amelyeket korábban döntő mértékben nyugati importból szereztek be. Az Ukrajna megtámadása miatt bevezetett szankciókkal azonban ez a beszerzési lehetőség lezárult.
A kritikusok szerint Moszkva késlekedett saját szerszámgépipari fejlesztésében, ennek a levét isszák most.
Lopakodó cirkálórakéták
Ugyanakkor hiba lenne alábecsülni az oroszországi hadiipar, az orosz gazdaság lehetőségeit – figyelmeztetnek. A Conflict Armament Research (CAR) nevű nemzetközi haditechnológia-elemző cég emberei
néhány hete szemügyre vették a múlt év végén Kijevet ért rakétatámadások színhelyén talált roncsdarabokat.
(A CAR egy nagy-britanniai székhelyű nemzetközi megfigyelő szervezet, EU-s és német támogatással működtet egy globális fegyverzetfigyelő rendszert, az iTrace Global Weapon Reportingot. Bravúros gyorsasága, teljesítménye példájaként emlegetik, hogy öt éve kiderítette, hogy egy, az amerikai hadsereg által Bulgáriától vásárolt páncélelhárító rakéta a szállítástól számított 59 napon belül már a közel-keleti Iszlám Állam fegyvereseinek a kezébe került.)
A CAR szakértői megállapították, hogy az ukrán főváros elleni támadásokat a H–101-es,
az oroszországi cirkálórakéták legújabb, „lopakodó” generációjához tartozó fegyverekkel követték el.
Ezeket a 2013 óta rendszeresített fegyvereket az Oroszországi Föderációban 2022 júliusa és szeptembere között gyártották – vonták le a következtetést a roncsokon talált gyártási számok alapján. A kijevi célpontokba becsapódott rakéták egy másik csoportja még újabb volt: tavaly október–novemberben készültek.
