A szezonális hatásoktól megtisztítva 1,6 százalékkal csökkentek januárban a svéd lakásárak – derül ki az állami tulajdonú jelzáloghitelező, a SBAB Bank adataiból.

Swedish,Red,Two,Storeywooden,Family,Houses,Behind,A,Snow,Covered Swedish red two storeywooden  family houses behind a snow covered tree alongside the snow surfaced road in the residential area during the winter season.
Fotó: Roland Magnusson

Svédországban a családi házak érnek egyre kevesebbet, mivel ezek különösen érzékenyek a villanyárak emelkedésére. Az SBAB szerint a szezonális hatásoktól megtisztítva a házak ára 2,1 százalékkal csökkent az év első hónapjában. Három nagyvárosban, köztük Stockholmban azonban enyhén emelkedtek az árak. Az is számít, hogy egy ingatlan a skandináv ország melyik felén található, ugyanis északon bőséges a vízből nyert energia, ezzel szemben a délen magasabbak a rezsiköltségek – írja a Bloomberg.

Robert Boije, a SBAB vezető közgazdásza szerint az energiaárak mellett a svéd központi bank döntései szabják meg az ingatlanpiaci környezetet. Szerinte bizalomra ad okot, hogy a három nagyvárosban emelkedtek az árak – az azonban csak pár hónap múlva dől el, hogy valóban stabilizálódik-e a stockholmi vagy az emelkedés inkább a szokásos szezonális ingadozásról szól.

Az észak-európai ország az egyik mintája a globális ingatlanpiaci visszaesésnek.

A trend világszerte megfigyelhető: januárban Ausztráliában, Új-Zélandon, Szingapúrban, Hongkongban, az Egyesült Államokban és Kínában is csökkentek az ingatlanárak. Ennek hátterében az áll, hogy a központi bankok éveken át ultralaza monetáris politikát folytattak, az emberek meg tömegével vették fel az alacsony kamatú jelzálog hiteleket. Tavaly azonban beütött az s a világ jegybakjai agresszív kamatemelési ciklusokba vágtak bele. Ez megnövelte a tőkeköltségeket – drágább lett az építkezés –, és a változó kamatozású jelzáloghitelek törlesztési terheit is. 

A Riksbank jövő heti ülésén várhatóan 3 százalékra növeli az irányadó kamatlábát, egyes közgazdászok szerint pedig a nyárra akár 3,5 százalékra is emelkedhet a ráta. Ez további nyomást gyakorolna a hitelfelvevőkre, és tovább súlyosbíthatná a visszaesést a skandináv régió legnagyobb gazdaságában. Hasonló a helyzet egyébékéng az eurozónában is, a várakozások szerint az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki ülésén 50 bázisponttal emeli irányadó kamatát. 

Az sem könnyíti meg Stockholm helyzetét, hogy az új, mindössze 27 éves svéd klímaminiszter bejelentette: 2045-re teljesen karbonsemleges lesz az ország. Ha az ehhez vezető úton túl lassan haladnak akkor lemond és pártja kilép a kormánykoalícióból – tette egyértelművé határozott szándékát. A terv megvalósítása azonban nem lesz se egyszerű, se olcsó. 

Orosz vevők fűtik a török lakáspiacot

Kétszer annyi ingatlant vásároltak az oroszok Törökországban tavaly, mint 2021-ben, döntően hozzájárulva egy igen forró piaci helyzet kialakulásához. A trend hátterében az áll, hogy az ukrajnai háború miatti szankciók beszűkítették az orosz lakosság külföldi befektetési lehetőségeit. A nagy vásárlói érdeklődésnek köszönhetően kilőttek az árak is.