Hatvan év óta először csökkent Kína népessége, történelmi fordulat ez, nem túlzás, hogy új korszak kezdetét jelzi a világtörténelemben és a világgazdaságban. Az előrejelzések szerint a jövő Indiáé, amely hamarosan a világ legnépesebb országa lehet. 

Suning completes purchase of 80% stake in Carrefour China
Lézengenek a vásárlók a kínai szupermarketekben. Fotó: Long Vej / Imaginechina via AFP

Kína népessége 2022 végén 850 ezerrel 1,41 milliárd főre csökkent – közölte a helyi statisztikai hivatal. Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re a népességfogyás évente csaknem 110 millióra gyorsulhat, ez a háromszorosa annak, mint amekkorát 2019-ben vártak – demográfiai katasztrófa közeleg. Pekingi gazdaságpolitikai körökben már régóta ott a félelem, hogy 

Kína előbb elöregszik, mielőtt meggazdagodik, 

vészesen lelassul a csökkennek a jövedelmek, és az állam eladósodottsága a növekvő egészségügyi és jóléti kiadások miatt kezelhetetlen szintre emelkedik.  A kínai gazdasági növekedési modell több mint negyven éve a bőséges munkaerő-kínálaton alapul – ennek a korszaknak hamarosan vége, elvész az ázsiai óriás költségelőnye a világpiacon. 

Lassuló nem fogyaszt a lakosság

A rossz hírek sorában a második a tavalyi utolsó negyedéves GDP-ről szóló adat, amely az előző negyedéves 3,9 százalékot követően 2,9 százalékra lassult, igaz, az elemzők még ennél is alacsonyabb értéket, 1,8 százalékot vártak. A negyedik negyedévi adatok ismeretében a statisztikai hivatal számításai szerint 

Kína GDP-je 3 százalékkal nőtt tavaly, jócskán elmaradva a kormány által várt 5,5 százaléktól.

Kína gazdasága 2021-ben még 8,1 százalékkal emelkedett. A baljós jeleket további makroadatok is súlyosbítják. Decemberben továbbra is csökkent a kiskereskedelmi forgalom, mérséklődött az ipari termelés növekedése, viszont csökkent a  

Öröm az ürömben, hogy a lakosság vásárlási kedve decemberben még így is kevésbé volt rossz a vártnál, az elemzők 8,6 százalékos visszaesésre számítottak, a tényadat 1,8 százalékos csökkenés lett. Az ipari termelés 1,3 százalékkal emelkedett csupán, ami lassulás a novemberi 2,2 százalékos bővülés után, de meghaladta az elemzői várakozások átlagában szerepelt 0,2 százalékos növekedést. 

Kína kiskereskedelmi forgalma 0,2 százalékkal csökkent, az ipari termelése 3,6 százalékkal nőtt tavaly. 

A statisztikai hivatal kimutatása szerint decemberben 5,5 százalékra esett a munkanélküliség az egy hónappal korábbi 5,7-ről. Elemzők emelkedő rátára, 6 százalékra számítottak decemberre.

Kiszorulhatnak a nyugati légitársaságok a kínai Covid-nyitás haszonélvezői közül

Az egészségesen fejlődő kínai légi közlekedési piac nemzetközi szegmensében nem elképzelhetetlen a 300 milliárd dolláros éves forgalom sem, csakhogy az újranyitást Nyugaton járványügyi megfontolások és más problémák hátráltatják. Ez a helyzet mindenkinek rossz.

A kínaiak szerint a meghosszabbítja az ukrajnai szenvedést, jön az állóháború

Hosszú állóháború következhet a nyugati nehézfegyverek hatására.

Meglódult a tech szektor

Jó hír volt viszont – legalábbis a tech szektor befektetőinek –, hogy tovább folytatódik a kínai technológiai vállalatok szárnyalása. Miután leszállt róluk az állam, kilőttek az árfolyamok. Ezúttal az Alibaba volt a soros, 140 milliárd dollárral nőtt a legnagyobb ázsiai online kereskedelmi platform kapitalizációja, miután kiderült, hogy a mémrészvényes tábor császára, Ryan Cohen tavaly ősszel több százmillió dollárra növelte a részesedését a kereskedelmi óriásban.

Rekordra izzik a Google a ChatGPT-keresésektől, Kína különösen ráizgult

Az OpenAI mesterséges intelligenciája, a ChatGPT a valaha volt legintelligensebb chatbot, amely forradalmasítja a szövegalapú mesterséges intelligenciát.