Lép a migráció kezelése érdekében az de hogy miként, akörül számos megválaszolatlan kérdés marad az állam- és kormányfők csúcstalálkozójának péntek hajnalra elért döntéseiről született első nyilatkozatok után. Később derül ki az is, hogyan érintik az elkövetkező intézkedések Magyarországot, amely már eurómilliárdokat költött a határvédelem megerősítésére, bár politikai össztűz zúdult rá a határkerítés építése és a jogi szigorítások miatt, az emlékezetesen zűrzavaros tömegjeleneteket és közlekedési káoszt hozó 2015-ös migrációs hullám közepette és azután is.

BELGIUM - EU COUNCIL - POLITICS - European Council 9 February 2023
Belgium, Brussels, 2023-02-09. The Austrian Federal Canchellor Karl Nehammer during a press conference at the end of the extraordinary European Council of February 09, 2023. Photograph by Diego Ravier / Hans Lucas.  Belgique, Bruxelles, 2023-02-09. Le Canchellor federal autrichien Karl Nehammer lors d une conference de presse a l issue du Conseil europeen extraordinaire du 09 fevrier 2023. Photographie de Diego Ravier / Hans Lucas. (Photo by Diego Ravier / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
A Politico Karl Nehammer osztrák kancellár sikerének tulajdonítja a migrációellenes intézkedések elfogadását.
Fotó: Diego Ravier

A csúcson elfogadott közlemény, amely kétségkívül az eddig látott legkeményebb hangnemű a migrációs témában,

felhívja a bizottságot, hogy azonnali hatállyal jelentős uniós forrásokat és eszközöket mozgósítson, hogy támogassa a tagállamokat a határvédelmi képességeiknek és az infrastruktúrájuknak, a megfigyelés – beleértve a légi megfigyelés – módjainak és a felszereléseiknek a fejlesztésében.

Mindez a jövőre vonatkozik. Arra nem tartalmaz utalást a közlemény, sem az utána született politikai nyilatkozatok, hogy visszamenőleg finanszíroznák-e a korábbi költséges határvédelmi erőfeszítéseket. Az anyagi fedezet részleteiről sem esett szó, így nem kizárható, hogy – miként az elmúlt években többször is – felmerül majd a közös finanszírozás ötlete.

Fotó: Attila Kisbenedek / AFP

Orbán Nehammer és Plenkovic közt

Magyarországról nem esik szó a közleményben, igaz, más tagállamot sem nevesítenek.  Érdekes mód azonban a csúcstalálkozót követő nyilatkozatokból – bár a határkerítések ügye kiemelt téma volt – szintén kimaradt, hogy Magyarország ismerte fel először a határozott intézkedések szükségességét, és erre rengeteget költött, óriási nemzetközi politikai ellenszélben. A magyar miniszterelnöktől, aki ezeket bevezette, senki nem kért bocsánatot, és Budapest szerepét sem emlegették, mintha nem is lett volna.

 

Mindenesetre Orbán Viktor magyar kormányfőt a közösségimédia-oldalán közzétett fotók tanulsága szerint a csúcson, a Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésen két olyan ország vezetője közé ültették – bár nem tudni, volt-e ebben célzatosság –, amelyek erősen érintettek a migrációs kérdésben: Karl Nehammer osztrák kancellár és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök közé.

A show-t aztán – Zelenszkijhez csatlakozva – Nehammer vitte el a médiában, ami nem véletlen. A migráció lefékezésének ügyében az alig több, mint egy éve kormányzó kancellár nagyon aktívnak bizonyult, többek közt vele rúgta össze a port Bukarest, mert osztrák nyomásra született az az uniós döntés, amely szerint idén január 1-jén a horvátok csatlakozhattak a schengeni övezethez, a bolgárok és a románok azonban még nem

A Politico és más lapok beszámolói is ezúttal az osztrákok sikereként adták elő az uniós dokumentumban megígért migrációellenes intézkedéseket – ami ironikus, ha emlékszünk rá, milyen hévvel támadta Budapestet a határkerítés miatt Werner Faymann akkori kancellár, bár beszámoltak arról is, hogy ennek története van. 
Több tagállam vezetői – köztük a magyarok, dánok, a baltiak és a görögök – már a csúcs előtt aláírtak egy levelet, keményebb fellépést sürgetve, és 12 uniós tag már 2021 októberében együtt kérte a bizottságot, hogy adjon pénzt a határok megerősítésére – emlékeztet a Politico

Elismerő sorokat kapott Orbán Viktor a Die Presse-től

A Die Presse újságírója szerint Angela Merkelnek és Werner Faymannnak is bocsánatot kell kérnie a magyar kormányfőtől.

Határkerítés mint „pilótaprojekt”

Bulgária és a balkáni migrációs útvonal konkrétan szóba került a nyilatkozatokban, illetve megnevezetlenül, utalásként a közleményben is, amely szerint az uniónak a tagállamokban „határmenedzselési pilótaprojekteket” is finanszíroznia kell. 

Bulgarian border police officers patrol with a dog in front of the border fence on the Bulgaria-Turkey border near the village of Lesovo on January 13, 2023. - Bulgaria faces mounting accusations that it is abusing people trying to cross its border with Turkey, with asylum seekers saying they have been pushed back, locked up, stripped and beaten. The EU member serves as a gateway into the bloc and is trying to tighten the border to stop a rising number of people seeking to cross, which has reached levels unseen since 2015. (Photo by Nikolay DOYCHINOV / AFP)
Fotó: Nikolay Doychinov / AFP

Az egyik ilyen pilótaprojekt a bolgár–török határon lenne, új járművekkel, kamerákkal, utakkal és megfigyelőtornyokkal – EU-pénzekből, a bolgár költségvetésből és EU-tagok hozzájárulásaiból – közölte Ursula von der Leyen az osztrák Der Standard szerint. 

A bolgár elnök, Rumen Radev egyébként a napokban közölte, miután Novák Katalin magyar elnökkel találkozott, hogy elfogadják ugyan a bizottság által felajánlott drónokat és radarokat, ám ennél többre van szükségük: az unió finanszírozza egy új határkerítés megépítését, mivel a már meglévő, korábban „migránsválságállónak” kikiáltott, 130 kilométeres kerítésen a migránsok úgy hatolnak át az embercsempészek segítségével, mint kés a vajon. 

Egy második pilótaprojekt, amelynek a helyszínét még nem nevezték meg, azt tesztelné, hogyan lehet gyorsabban regisztrálni a migránsokat, elvégezni a menekülteljárásokat és végrehajtani a kitoloncoló döntéseket – írta az osztrák lap.

A forró krumpli, amelyen Von der Leyen jövője múlhat

A nyilatkozatok alapján az uniós vezetők még mindig féloldalasan kezelik a határkerítések ügyét, a Politico szerint az ellenzői között van továbbra is maga Ursula von der Leyen.

A fókusz azon van, hogy legyen egy működő határ, és legyen egy procedúra, amely mindenhol ugyanaz a külső európai határokon

– mondta a bizottság elnöke a csúcs után. A későbbiekben derül ki: ezt nem úgy kell-e érteni, hogy esetleg Magyarországot is a létező szabályozása megváltoztatására akarnák rábírni.

Egyes megfigyelők szerint Von der Leyen korábbi negatív véleménye a szigort illetően – másokéhoz hasonlóan a bizottságban – azért puhulhatott, mert ezzel jobb esélyeket látnak rá, hogy a 2024-es európai választások során ismét mandátumhoz jutnak – írta a Der Standard. 

Bár a részletek, illetve a finanszírozás nem tisztázottak – Nehammer az utóbbit a küszöbön álló uniós költségvetési módosításhoz kötötte –, az osztrák kancellár nagy sikerként írta le az Európai Tanács nyilatkozatának elfogadását, amihez még a határkerítéseket korábban keményen ellenző luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel is beadta a derekát.

Még sosem szólt ennyire világosan a tanács… ez egy fontos jelzés

– mondta a kancellár.

Orbán Viktor miniszterelnök, aki fokozta jelenlétét az angol nyelvű közösségi médiában az elmúlt hónapokban, nem tette szóvá, hogy Magyarország nem kapott elégtételt a csúcson a nagyobb migrációellenes szigor bejelentése ellenére: a Facebookon közzétettek mellett a Twitteren csak egy fotót posztolt: