Első látásra egyszerűen le lehet írni a helyzetet a háborút viselő országokban: míg Ukrajna egy része romokban hever, és polgárok milliói fagyoskodnak sötétben, addig Oroszországban viszonylag kényelmes maradt az élet – leszámítva a besorozás fenyegető rémét. A Bloomberg szerint mára kitisztult a kép: világossá vált, hogy egyszerűen nincs olyan forgatókönyv, ami bármelyik fél számára elfogadhatónak tűnik, ugyanakkor minél tovább tartanak a harcok, annál hatalmasabb lesz a gazdasági kár.
Ukrajna megbénult, és nem látni, hogy állhatna talpra egy emberöltőn belül.
Harminc százalékkal zuhant tavaly az ukrán ilyenre az ország megalakulása óta nem volt példa. A GDP csaknem 27 százalékát elérő költségvetési hiányt külföldi segélyekkel sikerült fedezni, az valójában meghaladhatta a 30 százalékot, míg a hivatalos adatok 20 százalékos árindexről szólnak. Ugyanakkor a zöldségek ára csaknem 90 százalékkal emelkedett, és Herszon, az ország legjelentősebb zöldségtermelő vidéke továbbra is az agresszorok megszállása alatt áll – tehát nem lehet árcsökkenést várni.
Ukránok milliói vándoroltak el kényszerből, a – bár háborús helyzetben nehezen értelmezhető – 40 százalék körül lehet. A hrivnya mélyrepülésbe került: az utcán 43 hrivnyát is elkérnek 1 dollárért.
A problémát súlyosbítja, hogy a külföldre tömegesen kivándorlók és a növekvő katonai emberveszteségek miatt a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége rendkívüli mértékben lecsökkent.
Különösen nagy probléma az is, hogy a harcok – nem véletlenül – a legfontosabb ukrán ipari zónák környékén zajlanak. A nehézipar keleten és délen koncentrálódik, ahol Oroszország nagy pusztítást végzett. A Kijevi Közgazdaságtudományi Egyetem (KSE) szeptemberi felmérése szerint az utakban, hidakban, házakban, iskolákban, kórházakban és termőföldeken okozott kár 127 milliárd dollár.
A KSE 13 milliárd dollárra becsüli az ukrán vállalkozások csupán tárgyi eszközeinek a megsemmisülését, míg a közvetett károk – például piacok vagy értékesítési csatornák elvesztése – meghaladják a 33 milliárd dollárt. Persze a mezőgazdasági termelés is visszaesett: 26 millió tonna búzát takarítottak be tavaly a 2021-es 32,5 millió tonna után.
A fizikai károkat tetézi a korrupció. A közpénzek ellopása ugyanis egyáltalán nem csökkent a háborús időben. Zelenszkij elnök elbocsátási hullámmal válaszolt az utóbbi hetekben a tisztviselők tisztességtelen magatartására.
Oroszország – félrevezető statisztikák
Az orosz GDP 3 százalékkal eshetett vissza tavaly, a majd 14 százalékos infláció sem sokkal rosszabb az egyes nyugati államokban mért árindexnél, és a 2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány is kezelhető mértékű. A számok azonban félrevezetők – hangsúlyozzák a Bloomberg közgazdászai, ugyanis a hivatalos statisztikákat valószínűleg manipulálják.
A háború nélkül valószínűsített kibocsátásnövekedés és a tényleges adat közötti különbség már megközelíti 108 milliárd dollárt, vagyis az 1800 milliárdos GDP 6 százalékát.
A nemzetközi szankciók adagolása miatt azok csak fokozatosan fejtik ki hatásukat is, és tény az is, hogy a háború elején Oroszország tetemes hasznot húzott a megugró energiaárakból. Ugyanakkor beszédes szám, hogy a tavalyi év nagy részében az olaj- és a gázkereskedelem majd 1000 milliárd rubellel pumpálta fel az orosz büdzsét, ez januárra 425 milliárdra csökkent. Kellett is a pénz a védelmi kiadások 23 százalékos növeléséhez.
Ma a Kreml szinte mindent megad a hadseregnek, és ez nem sok jót vetít előre az állami szféra foglalkoztatottai számára az év hátralévő tíz hónapjára.
Emellett a termelést a tömeges kivándorlás is visszafogja. Tragikus a jövőre nézve, hogy elsősorban a képzett szakemberek távoznak Oroszországból, akiknek a pótlása drága és lassú folyamat lesz.
Mindkét fél elveszíti a háborút
Az orosz gazdaság idén stagnálhat, az ukrán 2 százalékot nőhet – a Bloomberg szerint. Ukrajna ugyanis, ha képes némi mezőgazdasági földterület visszaszerzésére, akkor még megmaradt infrastruktúrája segítségével felpörgetheti az exportot, ami most a háború előtti szint fele körül alakul. Ugyanakkor az orosz gazdaság kilátásait a belső fogyasztás mellett az határozza meg, hogy milyen mértékben sikerül pótolni a kiesett nyugati árukat. Minden bizonnyal ez lassú folyamat lesz.
Míg Oroszország eddig csekély fizikai kárt szenvedett, a pusztítás Ukrajnában akkora, hogy még nemzetközi összefogással is képtelenség lesz a rövid időn belüli újjáépítés. Oroszország a szankciók miatt szenved el károkat, ezeket azonban fel lehet oldani bizonyos garanciák fejében – ami elméletileg megkönnyítheti Oroszország talpra állását.
Persze az nagy kérdés, hogy még egy békemegállapodás esetén is mennyire minősül majd vállalható üzleti partnernek az agresszor Oroszország a Nyugat szemében.
Ha Oroszország nyeri meg a háborút a harctéren, akkor minden bizonnyal hosszú távon érvényben maradnak a szankciók. E forgatókönyv esetén ugyan
a Kreml saját feltételei szerint köthet békét, de számolnia kell azzal a sokmilliárdos csekkel is, amelyet szintén „megnyer” a megszállt területek újjáépítésére, ott, ahol a lakosság amúgy ellenségként kezeli.
Egy év után tehát nyilvánvalóvá vált, hogy – gazdasági értelemben – egyik fél sem nyerheti meg a háborút. Mindkét országnak a növekedését megbéklyózó helyzettel kell számolnia a harcok befejezése után is.
