Egyik fél sem hozza nyilvánosságra hadiipari potenciálja méreteit. De
megállapítható, hogy a NATO eleve bizonyos hátrányban van az egységes irányítású, a Kreml alá tartozó hadiipari struktúrákat illetően. Ugyanis a 30 NATO-tag mindegyikének a hadiipari kapacitását össze kell hangolni, míg Oroszországban ez eleve adott.
A másik tényező a gyorsaság. Egyetlen struktúrában (Oroszország) egyszerűbb ezt megvalósítani, mint a harminc tagállam mindegyikében. A harmadik tényező: a szigorú parancsuralomhoz szokott, autoriter államberendezkedésű országok előmozdítják a gyors lépések végrehajtását. Putyinnak nem kell a NATO-államokra jellemző demokratikus rendszereken, procedúrákon átvinnie a döntéseit.
Az állóháború sem tesz jót
Vélhetően szerepet játszott a lőszerutánpótlási gondok fellépésében az elsősorban Oroszország által kezdeményezett, álló-, felőrlő háború, amely az első világháborús viszonyokra emlékeztetett. Ezt a harcmódot Ukrajna is átvette, noha hiányzott neki a szükséges hadiipari háttér, a saját tüzérségilőszer-gyártó kapacitás. A nehezebb tüzérségi gránátokat nagy szilárdságú acélból készítik kovácsolással, hajlítással, préseléssel. Ukrajnának a Donbászban összpontosult acéliparát Oroszország részben elfoglalta, részben szétlőtte. Így az alapanyag is hiánycikké vált, Kijev gyakorlatilag teljes egészében kiszolgáltatta magát a Nyugat hadiipari potenciáljának.
A Pentagon 2023 elején a The New York Times (NYT) értesülése szerint bejelentette, hogy hatszorosára, havi 90 ezer darabra növeli a nehéz, 155 milliméteres gránátok gyártását – két éven belül. Tavaly év végén az NYT arról cikkezett, hogy a hidegháború vége, az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezet megjelenése véget vet a tankokkal, nehéztüzérséggel vívott „hagyományos” háborúknak. Nem ez történt.
Pedig fel kellett volna készülni. A tervezők tévesen mérték fel a helyzetet.
Magyarországnak például a 2010-es évtizedben már alig maradt nehéztüzérsége és harckocsiállománya.
Az akkori magyarországi hadseregekhez hasonló szervezeteket nevezi az NYT törpe, eltorzított szerkezetű „bonszajhadseregeknek”. Pedig ha jobban odafigyelnek az oroszországi és a kínai haditechnikai fejlesztési irányokra, talán nem jutnak a jelenlegi helyzetbe. „A Nyugat alapvető felkészületlensége vad hajszába torkollott, hogy el tudják látni Ukrajnát a szükséges eszközökkel, lőszerrel” – írta az amerikai napilap.
Ajánlott videók
Török Áramlat elleni támadás: honnan lesz Magyarországnak gáza, ha leáll a vezetékes orosz import?
