Az amerikai jegybank, a Federal Reserve vezető tisztségviselői csütörtökön már azt latolgatták, hogy ha a vártnál erősebb inflációs, kiskereskedelmi és munkaerőpiaci adatok tartós tendenciát jeleznek, akkor jóval a várt fölé emelkedhet az irányadó kamat. A kötvénypiacokon a rövid hozamok ettől újabb lendületet kaptak, egy hat hónapos kincstárjegy hozama már megegyezik az S&P 500 hozamával.
Christopher Waller, a Fed kormányzótanácsának tagja és Raphael Bostic, az atlantai Fed elnöke egyaránt arról nyilatkozott, hogy ha nem csitul az szigorúbb lehet a jegybanki politika. A központi bank legközelebbi kamatdöntő ülését március 21–22-én tartják, a jelenlegi irányadó kamatsáv 4,5–4,75 százalék. A chicagói határidős jegyzésekből számolt eszköze 70 százalékos valószínűséget ad a 25 bázispontos emelésnek, viszont 30-at az ötvenesnek. Egy hónappal ezelőtt, február elején még több mint 90 százalékkal árazták a 25 bázispontot. A határidős piacok az idén szeptemberre 5,45 százalékos kamatszintet áraznak, ami majd az év vége felé 5,33 százalékra csökken várakozásaik szerint. A Fed tavaly decemberben 5,1 százalékot jósolt az 2023 végére.
Februárban még 5 százalék alatti kamatszintre számítottak a befektetők, ráadásul az év végén már két kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tartottak.
Ábránkon a kék vonal jelzi a jelenlegi, március 3-i hozamgörbét, a zöld az egy hónappal, a narancssárga pedig a fél évvel ezelőttit. A piac drasztikusan átárazta az inflációval kapcsolatos várakozásait.
„A múlt hónapban beérkezett adatok nyomán megváltozott a véleményem azzal kapcsolatban, hogy a jegybank valóban haladást ért el a gazdasági akativitás és az infláció csökkentése terén”
– mondta Waller a Reuters tudósítása szerint egy konferencián, amelyet bankok képviselőinek rendeztek. Kemény szavak egy jegybankártól. Waller ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a múlt havi adatok csak egy átmeneti kiugrást jeleznek. Tavaly decemberben a 19 döntéshozó közül 13-an gondolták úgy, hogy a ráta 5,1–5,4 százalékon tetőzik.
Bostic – kollégájához hasonlóan – szintén arról nyilatkozott, hogy hajlandó magasabbra emelni a kamatszintet, ha az infláció nem mutat „egyértelmű” csökkenést a jegybank 2 százalékos célja irányába. Februárban a ráta 6,4 százalékra csökkent, alig valamivel a januári 6,5 százalékról. A Fed által inkább figyelt lakossági fogyasztási kiadások indexe januárban 0,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest a decemberi 0,2 százalék után.
Bostic ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Fed „lassan és kiszámíthatóan” jár majd el, és „feltehetően két 25 bázispontos kamatemelést” tart elképzelhetőnek – ettől kissé meg is nyugodtak a részvénypiacok.
A jegybanki szempontból meglehetősen csúnyán kinéző makrogazdasági helyzet 15 éves csúcsra lökte fel a hitelfelvételi költségeket, a kétéves amerikai államkötvény hozama csütörtökön megközelítette az 5 százalékot, erre utoljára a 2007-ben, a globális pénzügyi válság előtt volt példa. A tízéves és a harmincéves papírok hozama tavaly november óta először törte át a 4 százalékot.
„Nem emlékszem arra, hogy a gazdasági kondíciók ilyen rövid idő alatt ilyen drámaian átértékelődtek volna – kivéve talán a koronavírus-járvány kitörését és a Lehman Brothers csődjét”
– érzékeltette a helyzet súlyosságát a Financial Timesnak nyilatkozva Rick Rieder, a BlackRock alapkezelő globális befektetésekért felelős vezetője.