A tavaly szeptemberben bekövetkezett tenger alatti robbantást Oroszország azonnal terrorcselekménynek minősítette, jelen pillanatban bizonytalan, hogy a vezetéket helyreállítják-e valaha. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködési osztályának vezetője arról beszélt, hogy Moszkva a károk megtérítését is követelheti, ugyanakkor arra nem tért ki, hogy kitől várnának pénzt.
Az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő csővezetéken akár évi 110 milliárd köbméter gázt tudtak exportálni, ami önmagában több, mint az egész 101 milliárd köbméternyi tavalyi orosz gázexport.
Biricsevszkij hangsúlyozta, hogy a vezeték jövője bizonytalan, de szakértők szerint a létesítmény javítható, helyreállítható.
A Reutersnek a múlt héten a terveket ismerő források azt mondták, hogy mind az Északi Áramlat 1.-et, mind pedig párját, a tavaly elkészült Északi Áramlat 2.-t le kell zárni, ugyanis nincs terv a vezetékek javítására, vagy pedig azok ismételt üzembe helyezésére.
A felrobbantott Északi Áramlat 1. 2011 novembere óta működött, 8 milliárd dollárba került. Párja, az Északi Áramlat 2. 11 milliárd dollárért készült el, de sohasem helyezték üzembe, ugyanis a szállítások néhány nappal a múlt februári ukrajnai invázió után indulhattak volna el, azonban Németország leállította a beüzemelési folyamatot.
Biricsevszkij emlékeztetett arra, hogy a hogy a nyugati országok ellenzik az ENSZ Biztonsági Tanácsának Oroszország által készített határozattervezetét, amely független nemzetközi vizsgálatot sürget az Északi Áramlat robbantásainak ügyében.
Ennek ellenére továbbra is ragaszkodunk egy alapos, nyílt nemzetközi vizsgálathoz
– hangsúlyozta a külügyminisztériumi osztályvezető. A Kreml is megerősítette, hogy Oroszország ragaszkodik a bűnösök felderítéséhez, és „nem hagyja, hogy a Nyugati országok elodázzák a vizsgálatot”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője március 27-én egy tájékoztatón válaszolt az újságírók kérdésére, hogy kitől kérhetnek kártérítést az Északi Áramlat gázvezetékeinek felrobbantása miatt.
„Ha egy vagy több állam szabotázsáról beszélünk – márpedig az eddigi adatok azt mutatják, hogy ilyen nagyszabású szabotázscselekményt és kritikus infrastruktúra elleni terrortámadást nem lehet végrehajtani az államok és a speciális kormányzati szolgálatok teljes arzenáljával való részvétele nélkül –, akkor ez természetesen teljesen jogos kérdés” – mondta Peszkov. Megjegyezte, hogy először meg kell állapítani, hogy ki a felelős.
