Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman ma délután sajtótájékoztatót tart, amiről a Világgazdaság élő szöveges tudósítással jelentkezik. Az értesülések szerint komoly és Magyarországot sújtó döntésekről számolhat be – de mi van a háttérben?
A magyar és az amerikai kormány viszonya a hűvöstől a hidegen át a fagyosig változott a jelenlegi amerikai ciklusban, és nemhogy az enyhülés jelei nem mutatkoznak, egyre sarkosabban fogalmaznak a politikai résztvevők. A helyzet azt követően mérgesedett el, hogy Amerika egyre nyilvánvalóbbá tette, nem tűri a magyar békepárti álláspontot az ukrán háborúval kapcsolatban.
Visszafelé nézve egyértelműnek látszik a kapcsolat romlása – és sosem volt túl jó a viszony a 2010 óta kormányon lévő magyar fél, illetve a demokraták között.
Csörték egymásután
Időszakos kivételt a kétoldalú kapcsolatokban a legutóbbi republikánus elnök, Donald Trump négyévnyi kormányzása jelentette, e barátság pedig időtálló, hiszen a hetvenes évekből eredő amerikai jobboldali fórum, a CPAC időközben Magyarországra is elérő rendezvényének, a CPAC Hungaryek május elején Orbán Viktor lesz a főszónoka a Bálnában.
A Trump-blokkal ápolt bensőséges viszony további bizonyítéka volt Orbán Viktor azon Twitter-bejegyzése, amelyben a támogatásáról biztosította a New Yorkban büntetőjogi eljárás alá vont egykori elnököt.
Mindeközben a hivatalban lévő demokratákkal homlokegyenest ellentétes hangulatú a kapcsolat, amit nevezhetünk pengeváltásoknak is. Csak az idei évben:
- David Pressman nagykövet írt egy véleménycikket a Politicóban arról, hogy a magyar kormány az orosz propagandát fújja,
- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter erre közölte, hogy a diplomata véleménye érdektelen,
- Orbán Viktor ezt azzal toldotta meg, hogy Présemberként hivatkozott a nagykövetre, kifejtve, hogy szerinte az USA az orosz–ukrán háborúbeli részvételbe présel minket,
- Pressman viszontválaszában ismét orosz propagandával vádolta a magyar felet,
- majd jött az említett, Trump-támogató Orbán-tweet,
- végül Pressman újabb megnyilatkozása, amiben Szijjártó korábbi állítására utalt, miszerint „mi úgy mutatunk tiszteletet, hogy nem avatkozunk bele más országok belpolitikájába, és nem fejtünk ki olyan véleményeket, amelyek megpróbálhatják befolyásolni ezt”.
Ígéretet tettek a republikánusok
A húsba vágó döntések közé azonban nem ezek, hanem például a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondása tartozik, ami 2024. január 1-jétől lép életbe.
Szijjártó Péter erre is kitért az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán a hó elején, ahol érzékletesen részletezte, mekkora a különbség a republikánusokkal és a demokratákkal fennálló magyar kormányzati viszonyban. A külgazdasági és külügyminiszter szerint, amikor a demokrata amerikai adminisztráció jelezte, hogy el kéne fogadnunk a globális ötletét, de a magyar kormány nemet mondott, az amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy mi következik. Amikor elfogadtuk a felvetést, azaz a kétoldalú egyezmény felmondásának oka megszűnt,
a magyar fél megérdeklődte, hogy miért nem állítják vissza az egyezményt, amire a magyar külügyminiszter szerint az a válasz érkezett, hogy „csak”.
Ugyanakkor a 2024-es amerikai választásokra készülő republikánusok megígérték, hogy amennyiben visszakerülnek a hatalomba, visszaállítják a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
Ma délután viszont aligha erről szól a demokrata nagykövet, sokkal valószínűbb újabb szigorú döntések bejelentése. Mik lehetnek ezek?
Csak rosszra számíthatunk
A legszélesebb körű és leghamarabb észrevehető kellemetlenség a vízummentesség visszavonása, másképpen az ESTA-rendszerből kizárásunk lehet. Ebben a szisztémában legfeljebb 90 napra utazhat valaki az Államokba üzleti vagy magáncélból, ehhez pedig nincs szükség vízumra, csak egy online formanyomtatvány néhány perces kitöltésére 20 dollár befizetése mellett.
Opció az is, hogy az USA kilép a FATCA-megállapodásból, amelynek célja, hogy a polgárai ne tudják eltitkolni vagy elkerülni az adófizetési kötelezettségüket. Az egyezmény hiányában az információcsere nélküli tranzakciókra 30 százalékos forrásadó kerül, ami azt jelenthetné, hogy
romlana Magyarország versenyképessége a tengerentúli cégek szemében, ráadásul a hazai befektetőket is érintheti.
Harmadik eshetőségként szóba jöhet az is, hogy a 2014-es kitiltási botrányhoz hasonló szankciókat vetnek ki befolyásos magyar emberekre.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Biztosat egyelőre nem lehet tudni, és bár komolyabb döntéseket miniszteri szinten szokás közölni, az Egyesült Államok úgy is léphet, hogy ezúttal a nagykövet közvetít erős diplomáciai üzenetként értékelendő kormányzati döntéseket.
David Pressman sajtótájékoztatójáról ma 17 órától a Világgazdaság élő szöveges közvetítésben tudósít.
