„Szükség van a magyarországi amerikai vállalatokra, a kapcsolatukra, mert a politikai viszony olyan, amilyen” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (American Chamber of Commerce, AmCham) üzleti fórumán.
Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Kifejtette, hogy a nálunk tevékenykedő amerikai cégek kifejezetten fontosak annak érdekében, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán mozoghasson. Megjegyezte, hogy az AmCham-cégek közül 14 a kormány stratégiai partnere,
Szijjártó Péter elismételte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara múlt heti, Fókuszban a külpiacok című külgazdasági évnyitó konferencián elmondott főbb megállapításait, például, hogy történelmi ritkaság, hogy az elmúlt három évben kétszer állt fejre a világgazdaság a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború miatt, azaz különböző okokból.
„Egyáltalán nem túlzás, hogy manapság nézünk szembe a legnagyobb biztonsági és gazdasági kihívásokkal” – jelentette ki, emlékeztetve, hogy esztendeje még békésebb és kevésbé rendkívüli időkben bízhattunk, ám ez illúziónak bizonyult.
Merre van a béke?
Figyelmeztetett továbbá, hogy a fegyveres konfliktus eszkalációs veszélye nagyobb, mint eddig bármikor, ráadásul a földrajzi közelség miatt a fenyegetés ránk nézve a legnagyobb. Ezen csak ront, hogy szerinte mindenki elfogadta az Egyesült Államok versenyre hívását, hogy ki tud a legtöbbet segíteni Ukrajnának, ami két okból is elhibázott ötlet: az egyik, hogy a világ első számú katonai erejével bármilyen versenyre kelni logikátlan, a másik pedig a már említett földrajzi közelségünk, amelyhez nyomban hozzátette, hogy ukrán állampolgárságú kárpátaljai magyaroknak is részt kell venniük a háborúban, ami kiemel minket az összes külső szemlélő közül.
Ha egy háborúban egyre több a fegyver, az a béke irányába mutat?
– kérdezte, majd azzal folytatta, hogy a békepártiságunkkal Európában és a világon is kisebbségben vagyunk.
Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium
A közös európai válaszokat, például az tíz szankciós csomagját elhibázottnak tartja, szerinte ezek rontották a földrész versenyképességét, és ha az orosz kapcsolatok elvágása után Kínától is elszakadna az EU, az valóságos gazdasági kiütéssel érne fel. Reális veszélynek látja a blokkosodást, amivel szemben mi a Nyugat és Kelet találkozási pontjában összekötő szerepet vállalunk. Minden bizonytalanságban pedig egyetlen biztos pont látható, az autóipar átalakulása, amelyben a kiemelkedő akkumulátorgyártó kapacitásunkkal foghatunk pozíciót.
Mert „csak”
Szijjártó Péter a versenyképességi hátrányok taglalásakor részletezte, hogy hétszer többet fizetünk a gázért, mint az Egyesült Államok és kétszer többet az elektromos áramért, mint a vállalatok Kínában. Előrebocsátotta, hogy egyetlen megbízható energiaforrásról sem kívánunk lemondani, mert az első számú cél a folyamatos ellátás. Ennek érdekében pedig új forrásokkal kívánjuk bővíteni az energiamixet – például az eurázsiai térségből –, és folytatódik a projekt Pakson is.
A tagság kérdéseire válaszolva elmondta, hogy sem amerikai, sem kínai, sem semmilyen befektetővel szemben nincs előítéletesség: amennyiben megfelelnek a szabályozásoknak, egyenlő feltételekkel indulhatnak.
Kitért az Egyesült Államokkal fennállt, de az USA által felmondott kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményre. Lépésről lépésre beszámolt arról, hogy amikor az amerikai adminisztráció jelezte, hogy el kéne fogadnunk a globális ötletét, de a kormány nemet mondott, akkor az amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy mi következik. Amikor elfogadtuk a felvetést, azaz a kétoldalú egyezmény felmondásának oka megszűnt, a magyar fél megérdeklődte, hogy miért nem állítják vissza az egyezményt, amire a magyar külügyminiszter szerint az a válasz érkezett, hogy „csak”.
Szijjártó Péter szerint a 2024-es amerikai választásokra készülő republikánusok megígérték, hogy amennyiben visszakerülnek a hatalomba, visszaállítják a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt,
ugyanakkor a magyar kormány a jelenlegi adminisztrációval is nyitott lenne a tárgyalásra, egyúttal felkérte az AmCham-cégeket, hogy vessék latba a kapcsolataikat.
Egy munkahely másik hármat véd
Utolsó témaként a munkaerőhelyzetről szólt: emlékeztetett, hogy a hivatalba lépésekor 12 százalék fölött volt, ma 4 százalék alatti a ugyanakkor kutatások szerint minden egyes új állás további három, már meglévő megmaradását szavatolja. A szűkös munkaerőpiaci mozgástér miatt is kellhetnek az időszakos vendégmunkások – azzal a kikötéssel, hogy előbb minden magyarnak legyen munkája.
