Az egész világ a svéd dohányosok csodafegyverét figyeli, Magyarországon mégis tiltott a használata – az Európai Unió miatt
„Svédországban sportolók, sztárok és átlagemberek ugyanúgy használják a snüsszt. Olyan termék ez nekünk, mint a franciáknak a bor, a németeknek a sör, vagy az olaszoknak a tészta.
Az országban körülbelül ugyanannyian fogyasztanak nikotint, mint Franciaországban vagy Európa többi részén, ám az a különbség, hogy nem cigarettában” – mondta a Világgazdaságnak Scott Springfeldt, a stockholmi Snus och Tändsticksmuseum (Snüssz- és Gyufamúzeum) igazgatója, akinek segítségével igyekeztünk körbejárni, hogyan tudtak a svédek rövid időn belül olyan dohányzással kapcsolatos statisztikákat produkálni, amelyeket az egész világ csodál.
Fotó: Snus och Tändsticksmuseum
A szakértő szerint a svéd emberek a mindennapi életükben is képesek gyorsan reagálni az egészségügyben közzétett kutatásokra, így amikor az 1970-es évektől kezdve egyre ismertebbé vált, hogy a cigarettázás milyen kockázatokkal jár, elkezdtek alternatívát keresni, mert bár sokan összekötik a füstöt és a dohányzást, a cigarettázást és a nikotinfogyasztást, valójában ezek különálló fogalmak, és vannak kevésbé ártalmas alternatívák.
Az igazgató felidézte, hogy a hetvenes években azzal hirdették a snüsszt, mint a termék, amellyel úgy élvezhető a dohányzás, hogy közben nem zavarunk másokat a füsttel,
ráadásul az alacsonyabb kockázat mellett az ára is kedvezőbb a cigarettáénál. A snüssz előállítását a helyi élelmiszertörvények is szabályozzák, szigorúan korlátozzák a káros anyagokra vonatkozó határértékeket, ami még inkább hozzátesz a fogyasztók bizalmához.
Mi az a snüssz?
A svéd snüssz dohányból, sóból, vízből és különböző ízesítő anyagokból áll, a felső ajak és az íny közé helyezik, majd rágás nélkül szabadít fel a szájban nikotint. Manapság a legnépszerűbb termék a portionssnus, tehát a tasakolt snüssz, ami kényelmesebb és diszkrétebb, mint a hagyományos verzió, egy teafilterhez hasonló tasakról van szó.
Fotó: Shutterstock
Epidemiológiai tanulmányok szerint a snüssz nem kockázatmentes, pláne nem egészséges, ám kevésbé káros, mint a cigaretta, amelynek füstjéről bizonyították, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
„A dohányzás árt az egészségüknek, akik mégis rágyújtanak, általában tisztában vannak a kockázattal. Meg kell értenünk, mi motiválja őket, és ha mindenképpen folytatnák a dohányzást, és az innovációra is nyitottak, akkor ma már egy kevésbé káros formában is lehetőségük van erre” – mondta korábban a Világgazdaságnak Gizelle Baker, a Philip Morris International tudományos programigazgatója a vállalat neuchateli kutatóközpontjában.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megállapítása szerint a piacon lévő füstmentes dohánytermékek, például a svéd snüssz, lényegesen kevésbé veszélyesek, mint a cigaretta.
Miért fontos a svédeknek?
„A snüssz az 1600-as években Franciaországból érkezett hozzánk, először az arisztokrácia termékeként, majd a köznép körében is népszerű lett, végül az üzleti szférától a kékgalléros munkahelyekig a cigaretta alternatívájává vált. Ez az elsődleges svéd dohánytermék néhány évtizedet leszámítva: a második világháborút követően a cigaretta a globalizáció és a hollywoodi filmek hatására ideiglenesen átvette az uralmat” – mondta Scott Springfeldt. Felidézte: a snüssz újjáéledése a hatvanas évek végére tehető, amikor megjelent Svédországban a green wave, azaz a fiatalok elkezdték benépesíteni a vidéki területeket, erős igényük volt a gyökerekhez való visszatérésre. A snüssz autentikus termékként a svéd hagyományokat szimbolizálta, a hippimozgalmaktól indulva egyre több dal szólt róla, és az emberek újra elkezdték használni – a snüsszről még a fájdalmasan fiatalon, mindössze 28 évesen elhunyt világsztár DJ, a stockholmi Avicii is készített egy dalt.
A múzeum igazgatója hangsúlyozta, a cigarettáról snüsszre váltás elsősorban népmozgalom volt, tehát nem kellett hozzá a politika vagy a hatóságok ösztönzése.
A termék iránti bizalmat viszont erősíti, hogy neves egészségügyi szakemberek, sztársportolók – például a svédek legendája, Zlatan Ibrahimovic – és más hírességek is használják a snüsszt, ugyanúgy, mint a lakosság.
„Alig talál ma olyan svédet, aki ne ismerne valakit, aki a snüssz segítségével szokott le a cigarettáról, sőt, manapság már el sem kezdenek cigarettázni az emberek” – tette hozzá.
A szomszédos Norvégiában szintén nagyon népszerű a snüssz, mert nem EU-tagként értelemszerűen a tiltás sem vonatkozik rá, míg Finnországban, bár hivatalosan törvénytelen a snüssz árusítása, becslések szerint a férfiak csaknem 10 százaléka mindennap használja.
Amikor Svédország 1995-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, az egyik feltétele az országnak az volt, hogy mentességet kapjon a három évvel korábban bevezetett snüssztilalom alól.
Miért tiltják a snüsszt?
A snüsszt azért tiltották be az Európai Unióban, hogy ne jelenhessen meg egy újabb dohánytermék a tagországokban. 1987-ben, amikor a javaslat először az asztalra került, illetve az 1992-es bevezetése idején a dohányiparban minimális volt az ellenállás, minden bizonnyal azért, mert a kontinens piacát akkoriban uraló nagy cégeknek nem volt még kereskedelmi érdekeltségük a füstmentes termékek területén. A legnagyobb európai füstmentes dohánygyártót, a Swedish Matchet nem különösebben érintette a törvény, mert érdekeltségei túlnyomórészben Svédországra koncentrálódtak, márpedig az ország akkor még nem volt az EU tagja.
Miért jó Svédországnak?
Svédországban az 1980-as években még a lakosság 35 százaléka cigarettázott, 2008-ban 15 százalék, míg a legfrissebb adatok már csupán 5,5 százalékot mutatnak, így egyre közelebb állnak ahhoz, hogy akár már 2023-ban övék legyen a világ első „füstmentes” országa.
A WHO akkor tekint így egy országra, ha a lakosság kevesebb, mint 5 százaléka cigarettázik – az Európai Unió elvárása, hogy valamennyi tagja 2040-re füstmentessé váljon, ám ez egyelőre nehezen elképzelhető, hiszen míg a svédeknél ugyebár 5,5 százalékot mérnek, addig az EU-s átlag 23 százalék.
A többi statisztikában is egyértelműen a svédek állnak jobban: az EU-ban náluk a legalacsonyabb a naponta átlagosan elszívott cigaretta száma (9,1, miközben az EU-s átlag 14,2), illetve a 29 év alatti cigarettázók aránya (3 százalék, míg az uniós átlag ennek a hatszorosa, 18 százalék).
Fotó: Shutterstock
A legfrissebb svéd kutatások alapján az országban az EU-átlaghoz képest csaknem 40 százalékkal alacsonyabb a halálozási arány a dohányzással összefüggő betegségekben, és a rákos megbetegedések, illetve a daganatok okozta halálozás számában is Svédország az utolsó – sajnos Magyarország az első. Azt egyébként a WHO is megerősítette, hogy a kontinensen Svédországban a legalacsonyabb a rákos megbetegedés okozta halálozási arány a férfiaknál.
A helyi tanulmány azt állítja, az adatok erősen arra utalnak, hogy a snüssz hosszú távon hozzájárult a cigarettázók és a dohányzással összefüggő halálesetek alacsony számához.
A cigarettáról leszokók 80 százaléka azt válaszolta, segített neki a snüssz használata.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarország tehát kifejezetten rosszul áll a daganatos betegségek okozta halálozás listáján, miközben több mint kétmillióan dohányoznak nálunk. A tevékenységet naponta végzők aránya 26 százalék – a listát toronymagasan a görögök (41) vezetik, majd jönnek a bolgárok (37), a horvátok (34), a románok (29), a csehek és a lettek (28), a ciprusiak (27), valamint a velünk együtt álló litvánok. A svédeknél egyébként ez a mutató mindössze 4 százalék.
Az EU-s szabályok miatt Magyarországon kizárólag nikotinpárna kapható: több szülő is azt állítja, hogy nálunk különösen a fiatal sportolók körében terjedt el, mert segíthet levezetni az élsporttal járó stresszt,
ráadásul észrevétlen, tehát nem füstöl, nem marad utána csikk vagy erős illat. Természetesen a fiatalok számára tiltott a nikotintartalmú termékek értékesítése és a fogyasztása is.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
