Az három legnagyobb tagállama egyaránt ellenzi az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott javaslatot, amely újraírná a szövetség államadóssággal és költségvetési hiánnyal kapcsolatos szabályait. Azonban míg a németek szerint a szabályok túl lazák, addig a franciák és az olaszok a túlzott szigorra panaszkodnak.
Christian Lindner német pénzügyminiszter szerint a javaslat nem tesz eleget a magas államadósságok kezeléséért, ezért jelentős módosításokra van szükség,
hogy a szabályok keményebbek legyenek, nagyobb kötelező erővel bírjanak és átláthatóbbak legyenek.
Ezzel szemben Franciaország túl merevnek találja a szabályrendszert, Olaszország szerint pedig túl kevés teret hagynak a növekedési és a zöldátmenethez szükséges beruházásokra.
A bizottság javaslata jelentősen átalakítaná a maastrichti kritériumok néven ismert szabályrendszert, amelynek keretében Brüsszel a tagállami költségvetéseket értékeli. A bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint a tervezett reformok rugalmasabbak és nagyobb teret biztosítanak a tagállamoknak fiskális céljaik elérésében, miközben biztosítják az egyenlő bánásmódot is.
A tervezetet azonban az állam és kormányfőkből álló tanácsnak is jóvá kell hagynia, ahogy az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania. Az új szabályokat azután fogalmazzák meg, hogy
a koronavírus-járvány kezelését célzó intézkedések következtében jelentősen emelkedett a költségvetési hiány az unió tagállamaiban,
ám az Ukrajnában zajló háború és a klímaváltozás kezelése további állami költekezést tehet szükségessé.
Az elképzelések szerint a tagállamok a bizottsággal együttműködve négyéves – hiteles reformok mellett ez akár hét évre is kiterjeszthető lenne – fiskális pályát vázolnának fel, amit különböző biztosítékokkal tenne az EB Berlin számára is elfogadhatóvá. A tagállamoknak bizonyos minimumkövetelményeknek is meg kellene felelniük.
Azonban Lindner nem igazán bízik benne, hogy Brüsszel kellő eréllyel képviselné az adósságcsökkentés ügyét ezekben a megállapodásokban, és a biztosítékokat is kevésnek tartja. A nagyobb rugalmasság pedig váltás a korábbi, közös elvárásokat megfogalmazó szabályokkal szemben, amelyek Berlin támogatását élvezték – írja a Financial Times.
Ezzel szemben Párizs és Róma szerint a javaslat a jó irányba tett lépés, ám mind a két országnak vannak fenntartásai a megállapodás egyes elemei kapcsán. Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter csalódását fejezte ki, hogy a beruházási kiadásokat – különösen a koronavírus-járvány utáni felépüléshez kapcsolódókat – nem hagyja ki a terv a hiánycélokból.
Franciaország szerint a bizottság túlságosan messzire ment azért, hogy Berlin kedvében járjon.
Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter elmondta, hogy Párizs minden egységes és automatikus hiány- és adósságcélt ellenez. Márpedig a javaslat értelmében a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott 3 százalékos hiánycél feletti deficittel rendelkező országoktól évi 0,5 százalékos hiánycsökkentést vár el, akkor is, ha ezek a tagállamok nem állnak a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt.
Egy másik francia tisztségviselő szerint nem feltétlenül baj, hogy a 3 százalékánál nagyobb hiánnyal rendelkező országokra egységes szabályok vonatkoznak, ám ahol alacsonyabb a deficit, ott nagyobb mozgásteret kellene hagyni az adósságcsökkentésre. Franciaország a jelenlegi 4,7 százalékos hiányt Macron megbízatásának 2027-es végére szeretné 3 százalék alá szorítani.
A bizottság javaslata szerint a végrehajtási szabályokat erősítheti a szabályszegőkkel szembeni büntetések mérséklése, mivel azokat nagyobb valószínűséggel fogják kiszabni.
További biztosíték lehet, hogy a kiadások nem nőhetnek gyorsabban, mint a tagállamok gazdaságai középtávon, és nem lesz lehetséges a fiskális reformokat a tervezési időszak végére koncentrálni sem.
