Hosszú évtizedekig London volt Európa pénzügyi központja, olyan terepet kínálva, amelyen a kontinentális pénzek találkozhattak a transzatlanti elképzelésekkel. A brexit azonban mindent megváltoztatott. A tőke egy része Hollandiába, Írországba, Spanyolországba, Lengyelországba és Franciaországba vándorolt. London továbbra is üzleti központ, ám a vagyon- és a kereskedési volumen a népszavazás óta folyamatosan csökken.
Fotó: Shutterstock
Az uniós államok versenyre keltek a pénzügyi cégek jelenlétéért a brexit után, és az elmúlt évek kaotikus brit gazdaságpolitikája meg is könnyítette helyzetüket. Az Európai Központi Bank követelményként állította fel, hogy az európai kockázatokat London helyett az euróövezetben kell kezelni, így több pénzügyi szervezetnek nem maradt más választása, mint a központját átköltöztetni a kontinensre.
A legnagyobb verseny Frankfurt és Párizs között dúl, a jelenlegi állás szerint utóbbi áll nyerésre. A brexit talán többet tett az európai banki verseny fellendítéséért, mint bármely brüsszeli irányelv – fogalmazott a Bloomberg.
Az EKB szerint még soha egyetlen hatóságnak sem kellett ilyen rövid idő alatt ennyi külföldi befektetési bank felügyeletét átvennie.
Miért pont Párizs?
A francia főváros Londonhoz hasonlóan olyan metropolisz, amelyben találkozik egymással az üzlet, a politika és a kultúra. Ez a hármas egység Frankfurtra, Milánóra és Amszterdamra kevésbé jellemző.
A JPMorgan Chase ó mintegy 550 alkalmazottat foglalkoztat a városban, ami a 2019-es szám huszonkétszerese, a Bank of America létszáma 600 főre, a hatszorosára nőtt a 2016-os brexitszavazás óta, a Goldman Sachs pedig duplájára növelte a helyi csapatát az elmúlt két évben, amivel Párizs lett a cégcsoport legnagyobb uniós kereskedési központja. Az áttelepülések korai nagy hulláma már nagyrészt létrejött, a létszám várhatóan tovább nő a helyi munkavállalók bevonzásával.
Franciaországban csaknem 80 százalékkal nőtt a legalább évi egymillió eurós fizetéssel büszkélkedő befektetési bankárok és kereskedők száma az elmúlt hat évben az Európai Bankhatóság adatai alapján. A jól fizető új pénzügyi munkahelyek tömkelege pedig a város egyéb szektoraira is hatással van: megnőtt az igény a kétnyelvű magániskolákra, a luxuslakásokra, a költözési tanácsadókat és a nyelvtanárokra.
Más is jól járt
Az EKB adatai szerint a kilenc legnagyobb nemzetközi bank több mint hatszorosára, csaknem 1700 milliárd euróra növelte az eurózónában nyilvántartott eszközállományát 2018 eleje óta.
Mivel ezekből a legtöbbet Frankfurtba vitték, a német település lett a kockázatkezelés új központja.
Milánóba az UniCredit, az Intesa Sanpaolo, a Goldman Sachs és más amerikai bankok telepítettek át munkahelyeket. Párizshoz hasonlóan a luxusingatlanok ára ott is megemelkedett, és a nemzetközi iskolák is nehezen tudják kielégíteni a keresletet. Az olasz főváros a szupergazdagokat meglehetősen kedvező adórendszerével csábítja: a külföldön szerzett jövedelem után alig 100 ezer eurós átalányadót kell fizetni, az olaszországi pénzek 70 százalék után pedig egy eurót sem kell leadózni.
Az amerikai kihívás
A brexit nemcsak az európai, hanem az amerikai cégek mozgására is hatott. A tengerentúli befektetési bankok meglátták az üzleti lehetőséget, és a britek népszavazása óta folyamatosan növelik a jelenlétüket az EU-ban. Az Egyesült Királyság unióból való kiválásával a szigetország már kevésbé hasznos az amerikai vállalatoknak, így azok egyre nagyobb mértékben települnek be és ágyazódnak be a német, a francia és az olasz gazdaságba – erős versenyre hívva ki az ottani cégeket.
Mára ezek a konglomerátumok vezetik a nyugat-európai fúziókat és felvásárlásokat, valamint az elmúlt két év tőzsdei kibocsátásait. A helyzetet jól jellemző adat, hogy Amszterdamban 2021 júliusa óta minden hónapban nagyobb volt a részvényforgalma, mint Londonban.
Mi a helyzet Londonnal?
A kontinentális európai országok pénzügyi szerepének erősödése és London helyzetének csökkenése jól látható, ám egyelőre az angol főváros marad a térség pénzügyi központja.
London azonban jócskán megérzi a befolyáscsökkenést a befektetési szektorban. A kormány próbálja vonzóbbá tenni a fővárost a tőzsdei bevezetések számára, ám immár nemcsak a külföldi, hanem a brit tőkére is hatnia kell. Rishi Sunak miniszterelnök ambíciója, hogy Londont a világ legfejlettebb és legizgalmasabb pénzügyi szolgáltatási központjává tegye. Egyelőre ebből nem túl sok látszik.
Új pénzügyi központja lesz EurópánakA brexit, majd a jelenlegi válság és a font zuhanása mindinkább megtépázza a londoni tőzsde tekintélyét, miközben a párizsi parkett egyre felkapottabb. |
