Az Tanácsa egy új keretet hívott életre, aminek köszönhetően az unió felléphet azokkal szemben, akik akadályozzák vagy aláássák Moldova demokratikus politikai folyamatát, beleértve választások megtartását, vagy megkísérlik megdönteni az ország alkotmányos rendjét.
Fotó: NurPhoto via AFP
A tanács célzott korlátozó intézkedések új keretét hozta létre, hogy az Európai Unió szankciókat szabhasson ki a Moldovai Köztársaság önállóságát és függetlenségét, valamint az ország demokratikus berendezkedését, jogállamiságát, stabilitását, biztonságát aláásó vagy fenyegető cselekmények vagy intézkedések támogatásáért vagy végrehajtásáért felelős személyekkel szemben – derül ki az intézmény pénteki közleményéből.
A korlátozó intézkedések azokra is irányulhatnak majd, akik ellenőrzésük alá vonhatják vagy befolyásolhatják az állami hatóságok pénzügyi tevékenységeit, visszaélnek az állami pénzeszközökkel, vagy engedély nélkül tőkét visznek ki.
A szankciók értelmében személyek esetében uniós beutazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását rendelhetik el, szervezetek esetében pedig befagyaszthatják a vagyoni eszközöket. Ezeken túl az uniós személyek és szervezetek nem adhatnak pénzeszközöket a büntetőlistán szereplőknek.
Atanács felhívta a figyelmet, hogy a Moldova destabilizálására irányuló erőfeszítések észrevehetően fokozódtak az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta, és közvetlenül fenyegetik az unió külső határainak stabilitását és biztonságát.
A célzott korlátozó intézkedések keretét Moldova kérésére fogadták el – írta meg az MTI.
Ezúttal Moldova került Oroszország célkeresztjébeDorin Recean kormányfő kiváltotta Moszkva haragját, mivel nem engedik be az országba Putyint. Dmitrij Medvegyev erős üzenetet fogalmazott meg Moldovának címezve. |
Oroszország: Moldovának már nincs nyelve, se szuverenitása
Dorin Recean moldovai miniszterelnök csütörtökön közölte, hogy megtiltották a belépést Moldovába Vlagyimir Putyin elnöknek, valamint néhány további orosz politikusnak.
Erre reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken kijelentette:
Moldova a ruszofóbia, szuverenitásának feladása és a Romániába való beolvadás felé sodródik.
A szóvivő elmondta, hogy Moldova az európai integráció iránti vágyát a ruszofóbia megerősödésével azonosítja, és emiatt gyűlöli Oroszországot és minden oroszbarát megnyilvánulást. Peszkov szerint ez sajnálatra méltó. Elmondta, hogy a moldovai hatóságok intézkedései „nincsenek különösebben összhangban a társadalomban uralkodó érzelmekkel”, és hogy ezért is tüntetnek az országban.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pedig nem lája értelmét, hogy Oroszország tárgyaljon a jelenlegi moldovai hatóságokkal. „A helyi főnökök eladták az országot Romániának, hazaárulóvá váltak. És nincs értelme semmiről beszélni velük. Hagyjuk, hogy a nép számoljon el velük. És végre eldöntse, hogy kik ők: moldovaiak vagy románok” – írta.
Medvegyev hangsúlyozta közösségi oldalán, hogy „a receanoknak és a sanduknak” tiszteletben kell tartaniuk a (szakadár) Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság szuverenitását. Hozzátette, hogy
most senki nem készül Moldovába, „de lehet, hogy valamikor később igen”.
Peszkov egyetértett Medvegyevvel abban, hogy Moldova mint ország tulajdonképpen megszűnik létezni. A szóvivő elmondta, hogy az országban nemrégiben hivatalosan románra nevezték át a korábban moldovaiként emlegetett nyelvet. „Már megsemmisítették a nyelvüket, már nem nevezik moldovai nyelvnek. Látjuk a sodródást a Románia általi bekebelezés felé, látjuk a saját szuverenitásuk szándékos csorbítására irányuló lépéseket.”
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken szörnyű döntésnek minősítette, hogy a moldovai kormány megtiltotta az Oroszország és a posztszovjet térség több más országa által a nácizmus felett aratott győzelem jelképének tekintett Szent György-szalag viselését. A szóvivő szerint „a szalagot nem lehet elválasztani a győzelem, a Nagy Honvédő Háború és a második világháború történetétől”.
