Joe Biden kormányzata eddig nem mutatkozott olyan harciasnak, mint Donald Trump adminisztrációja, ám ezúttal úgy tűnik, Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök döntése, hogy visszavonja országa energia- és olajpiacának megnyitását a külföldi tőke előtt, kihúzta a gyufát Washingtonban.
Az amerikai politikusokat – mindkét pártot – az háborította fel, hogy a Chevron és a Marathon Petroleum, valamint több nap- és szélenergiával foglalkozó észak-amerikai vállalat évek óta hiába küzd a mexikói működési engedélyért.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) ad még egy ultimátumot Mexikónak, a piacnyitásra felszólítva, ám ha ezt sem fogadják el, Washington a két ország közötti kereskedelmi megállapodás (USMCA) keretében egy független vitarendező testületet segítségét kéri – írja a Reuters.
Erre minden lehetősége megvan, mivel Washington és Ottawa közel egy évvel ezelőtt kezdte el a vitarendezési tárgyalásokat Mexikóval, és az USMCA szabályai szerint 75 nap eredménytelen megbeszélés után kérhetik a felek a testület felállítását.
Az Oilprice online portál szerint a fejlemények arra utalnak, hogy a két szomszédos ország nem találja meg a hangot egymással, és egyre közelebb sodródnak a nyílt sisakos kereskedelmi háborúhoz, ahol már a büntetővámok veszik át a terepet.
Az Egyesült Államok egyébként Mexikó legnagyobb olajexportpiaca, a közép-amerikai ország 2021-ben napi 710 ezer hordó kőolajat adott el az amerikai finomítóknak, miközben 1,16 millió hordó/nap mennyiséget importált.
Korábban, Donald Trump elnöksége idején kivetettek már egy 25 százalékos vámot a mexikói acélra és egy 10 százalékost az alumíniumra, azzal érvelve, hogy az olcsó nemzetbiztonsági fenyegetést jelent,
ám a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok jelentőségét pontosan mutatja, hogy ez volt az egyetlen védővám, amelyet Trump később visszavont.
Most azonban újra idáig fajulhat a dolgok állása, hiszen amióta Obrador 2018-ban Mexikó elnöke lett, sokszor tört borsot az amerikaiak orra alá az országa energiafüggetlensége érdekében végrehajtott reformjaival.
Két évvel ezelőtt jelentette be az olajimport fokozatos csökkentésére irányuló tervét, amely szerint a Petroleos Mexicanos, azaz a Pemex 2023-ra napi 435 ezer hordóra mérsékelte volna a nyersolajexportot.
Az elnök azt akarta elérni, hogy csökkenjen a drága finomított termékek, például a benzin és a dízel behozatala, ehelyett inkább a hazai termelésre támaszkodjon az ország.
Néhány éven belül idehaza finomítjuk a mexikói nyersolaj 100 százalékát
– erősített rá később az államfő tervére Octavio Romero Oropeza, a Pemex vezetője a délkeleti Tabasco államban felépített finomító megnyitóján.
A kereskedelmi vitát azonban érdekes módon nem az elnök olajiparral kapcsolatos tervei váltották ki, hanem a mexikói villamosenergia-ipari törvény (LIE) 2021-es módosítását kifogásolták, amely az állami tulajdonú CFE által termelt villamos energia felhasználását részesíti előnyben a költségektől függetlenül.
Ha tehát Mexikó nem tesz eleget az Egyesült Államok utolsó figyelmeztetésének, és a USMCA keretében valóban felállítják a vitarendező testületet, akkor már csak egy lépésre kerülnek a vámháborútól, mivel
a testület elmarasztaló döntése esetén az Egyesült Államok és Kanada jogszerűen vethet ki több milliárd dollárnyi megtorló vámot a mexikói árukra.
A Fehér Ház remélte, hogy el tudja kerülni a Mexikóval való kereskedelmi feszültségek eszkalálódását, már csak azért is, mert közben folyamatosan rá van utalva a bevándorlás és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.
A hónapok óta tartó tárgyalások azonban kevés előrelépést hoztak, és a kormányzat kifogyott az egyéb lehetőségekből
– tudta meg a Reuters.
Andrés Manuel: Mexikó biztonságosabb, mint az Egyesült ÁllamokA mexikói elnök hétfőn azt állította, hogy országa biztonságosabb, mint az Egyesült Államok. |
