A háború miatt az egekbe szöknek a kiadások, a bevételek pedig – elsősorban a szankciók miatt – a mélybe zuhantak: röviden így lehet összefoglalni a tényezőket, amelyek nyomán a deficit már április végére elérte az egész évre tervezett szintet. Csak az olaj- és gázexportból származó bevételek 52 százalékkal csökkentek, ám a pénzügyminisztérium a 45 milliárd dollárt is elérő deficit ellenére bizakodó: szerintük a stabilizálódás jelei látszódtak a múlt hónapban.
A hivatalos adatok szerint a kiadások 26 százalékkal ugrottak meg az orosz vezetés által „különleges katonai műveletnek” titulált ukrajnai háború miatt, míg a bevételek összességében, azaz nemcsak az energiaexportot tekintve 22 százalékkal estek.
Beszédes adat, hogy csak az olajexportból származó bevétel áprilisban 67 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Az előlegek kifizetése okozta az időarányosan túlszaladó hiányt – áll a pénzügyminisztérium közleményében. Hangsúlyozzák azt is, hogy hasonló tételekre már nem kell idén számítani, tehát a költségvetés stabilizálódása várható. A tárca változatlanul optimista, arról azonban semmit sem közölt, hogy konkrétan milyen előlegeket és kiknek utaltak át, közgazdászok viszont a háborúval hozzák összefüggésbe a kifizetéseket.
A tárca jelezte azt is, hogy ugyan árplafonnal sújtották az olajexportot, de az adók átrendezése révén az év további szakaszában az energiabevételek növekedésére lehet számítani.
Máshogy látják a szakértők
Nemhogy optimista, egyenesen többletes költségvetést vár idén a Kreml gazdasági tanácsadója, Makszim Oreskin. Ám ilyen bátor jóslatot még a pénzügyminisztérium sem mert felvállalni.
A kiadások határozzák meg az évet, a költségvetés ezen oldaláról viszont semmit sem tudunk
– hangsúlyozta a Rennaissance Capital közgazdásza. Sofya Donets annyival azért árnyalta a képet, hogy nem lehetett meglepetés, ami az energetikai bevételekkel történt.
A Bloomberg közgazdászai szerint a kiadások visszafogására irányuló törekvések kudarcot vallottak, a megugró kiadások még az inflációt is megnövelhetik, így a jegybank kamatemelésekre kényszerülhet.
Látszik, hogy a háború miatt egekbe szökő kiadások mellett az energiabevételtől függ az orosz költségvetés egyensúlya. Nagy kérdés, hogy most valójában ebből mennyi folyik be. Annyi bizonyos, hogy az uniós szankciók jócskán lecsökkentik a befolyó pénz mennyiségét.
Ugyanakkor India és Kína rekordmennyiségben veszi az orosz nyersolajat és a gázt. India finomítja, és átcímkézve továbbadja az olajat, míg a kínai felhasználás a koronavírus-zárlatok feloldásának köszönhetően dinamikusan emelkedik. Tény, hogy a Kreml egyetlen rubel bevételt sem akar elengedni. Nemrég szóba került az energiacégek extraprofit-adóztatása és az Oroszországból távozó cégek kemény megsarcolása is.
