Az Egyesült Arab Emírségek erősebb amerikai katonai jelenlétet szeretne látni a Perzsa-öbölben, miután Irán két olajtankert is foglyul ejtett az elmúlt hetekben a térségben. Az emírségek mind Abu-Dzabiban, mind Washingtonban jelezte ezen kéréseit az Öböl menti állam és az Egyesült Államok tisztviselői szerint.
Az arab ország szerint az amerikaiak nem vették elég komolyan sem az április 27-i, sem a május 3-i iráni akciót, túl sokáig késlekedtek a válasszal. Különösen a második eset bőszítette fel az emírségek vezetőit, hiszen a tanker Dubajból Fudzsejra felé tartott, márpedig mind a két kikötő az arab országhoz tartozik, így az lehet a benyomás, hogy az állam felségvizei nem biztonságosak.
Egy amerikai tisztviselő szerint az emírségek reakciója a 2022-es, Abu-Dzabiban három halálos áldozatot követelő dróntámadást követő haragra hasonlított. Az arab tisztviselők azt a támadást szeptember 11-hez hasonlították akkoriban, és az is zavarta őket, hogy válaszul csak két héttel később érkezett amerikai hadihajó a térségbe. Amerikai tisztviselők is elismerik, hogy alulbecsülték, mekkora veszélyben érezte magát ekkor az emírségek, ám
felhívták a figyelmet, hogy több jemeni rakétatámadást amerikai légvédelmi rendszerek hiúsítottak meg a térségben.
Az országot irányító sejk, Mohamed bin Zajed Najan annyira dühös volt, hogy visszautasította azt is, hogy beszéljen Joe Bidennel a támadás után. Most az amerikaiak gyakoribbá tették az őrjáratokat az öbölben, ami után az iráni forradalmi gárda flottájának parancsnoka, Alireza Tangsiri arról beszélt szombaton, hogy az Egyesült Államoknak nincs semmi keresnivalója a Perzsa-öbölben, annak biztosítása egyedül Iránra tartozik – olvasható a The Wall Street Journal írásában.
A tankerek iráni lefoglalása alig két hónappal követi azt, hogy Szaúd-Arábia és a perzsa ország ismét felvette a diplomáciai kapcsolatokat, miközben az Egyesült Államok igyekszik rávenni a térség országait az Oroszország elleni szankciók betartására.
Május végén az amerikai külügy tisztviselői is felhívták az emírségek bankjainak a figyelmét a szankcionált tranzakciók kezelésével járó veszélyekre, ám a válasz az volt, hogy ezeket kriptókkal és készpénzzel hajtják végre, ezért nehéz követni őket. Amerikai tisztviselők többször figyelmeztették az Öböl menti országot, hogy ne segítse Moszkvát a szankciók kijátszásában.
Ráadásul az emírségek kínai kapcsolatait sem nézik jó szemmel Washingtonban, például a 2021-ben bejelentett Abu-Dzabiba szánt kínai katonai kikötőt vagy a Huawei szerepét az ország 5G-infrastruktúrájának kiépítésében.
