Az orosz elit továbbra is hozzájut azokhoz a luxuscikkekhez, amelyeket a háború előtt is különösen kedvelt, ám a termékeknek gyakran jókora kerülőt kell tenniük, mielőtt céljukhoz érnének.
Az egyik közbeeső állomás Dubaj, amely lehetővé teszi a gazdag oroszok és az őket kiszolgáló kereskedők számára, hogy minden luxuscikkhez hozzájussanak.
A The New York Times írása rámutat, hogy bár a nyugati szankciók jelentős károkat okoztak az orosz gazdaság számára, azt nem tették tönkre, jelentős részben a globális közvetítői hálózat miatt. A legújabb iPhone Moszkvában olcsóbb, mint az európai üzletekben és az áruházak polcain is megtalálhatók a Gucci, a Prada vagy épp a Burberry ruhái, ahogy elérhetők az új Land Roverek, Audik vagy BMW-k is az autókereskedések kínálatában.
Mindez annak ellenére így van, hogy több olyan luxusmárka is az Oroszországból való kivonulás mellett döntött, amelynek a termékeit nem érintik a szankciók. Tették ezt a közvélemény és saját dolgozóik nyomása, valamint a félvezetőkkel vagy épp a fizetési rendszerekkel kapcsolatos korlátozások hatására. Azonban, ahogy erre az egyik dubaji luxusautó-kereskedő kommunikációs igazgatója is rámutat,
a gazdagok mindig gazdagok maradnak, és őket a háború sem érinti különösebben.
Ennek megfelelően Dubajban virágzik a és jó néhány orosz magánember és autókereskedő fordul meg az országban, hogy beszerezze azokat a kocsikat, amelyektől a korábbi hivatalos partnerei elvágták. Nemritkán több száz autót is Oroszországba szállítanak egy-egy megbízás során.
Egy orosz elemzőcég, az Autostat jelentése szerint a tavaly Oroszországban eladott 626 300 új autó mintegy 12 százalékát tehette ki a hasonló szürkeimport. Érdemes megjegyezni, hogy a háború előtti években az újautó-eladások meghaladták a másfél milliót.
Az orosz elitnek nem kell aggódnia az elektronikai cikkek beszerzése miatt sem, Dubaj ugyanis ezen a területen is kiváló lehetőségeket nyújt számukra. Az orosznyelv-tudás pedig kifejezetten keresett lett a dubaji elektronikai nagykereskedők körében. Az egyik kereskedő az amerikai lapnak elmondta,
volt olyan orosz ügyfele, aki 15 ezer iPhone áráról érdeklődött, igaz, végül nem őt választotta.
Egy Afganisztánból érkező kereskedő pedig arról beszélt, hogy kevesebb mint egy év alatt tűrhető orosztudásra tett szert a sok ottani vásárlónak köszönhetően. Egy tádzsik eladó pedig hangsúlyozta, hogy milyen könnyen talált állást a városban orosztudásának köszönhetően. Elmondása szerint főként a telefonok, a laptopok és a drónok keresettek.
Miután több nyugati cég kivonult az országból, Vlagyimir Putyin kormánya bátorította is az engedély nélküli importot, így az orosz kereskedelmi minisztérium több tucat vállalat nevét tartalmazó listát tett közzé, hogy mely cégek termékeit lehet a gyártó engedélye nélkül is importálni. A listán olyanok szerepelnek, mint az Apple, az Audi, a Volvo vagy a Yamaha.
noha sok kínai márka is egyre nagyobb szerepet kap az országban. Egy orosz autós újságíró szerint bármit lehet importálni, ha van rá pénze az embernek.
Az új kereskedelmi utak az oroszokkal baráti viszonyt ápoló államokon futnak keresztül, mint Törökország vagy Kína, de fontos szerepet játszanak a volt szovjet tagköztársaságok is, mint Örményország vagy Kazahsztán. A Kreml azért is támogatja a szürkeimportot, hogy a termékeken található mikrocsipeket hadicélokra tudja felhasználni.
Nemcsak a kész autók, de azok alkatrészei is népszerűek az orosz vásárlók körében, ráadásul a márkaszerződésektől megszabault kereskedők gyakran képesek azokat nyomott áron adni a vásárlóik számára. A kerülőutak olyannyira népszerűek, hogy a kínai piacra szánt Toyota Camry tulajdonságait elemzői újságcikkben arra is felhívják a figyelmet, hogy az autó multimédiás konzolja csak kínai nyelven tud. Az írás fordítóalkalmazást javasolt a probléma áthidalására.
Az új kereskedelmi minták a statisztikákban is láthatók , így míg az Oroszországba tartó autóexportja a 2021-es 5 milliárd euróról 1 milliárdra csökkent, addig a kazahsztáni közel négyszeresére, 700 millió fölé nőtt. Az Emírségekbe tartó kivitel 40 százalékot nőtt, elérve a 2,4 milliárd eurót, míg Örményországba több mint ötszörös értékben érkeztek európai gépkocsik tavaly, összesen 712 millióért.
Ennek ellenére a nyugati autógyártók vezetői általában arról beszélnek, hogy nem tapasztaltak semmi szokatlant.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a cégek keveset tehetnek a közvetítők segítségével lebonyolított kereskedelemmel szemben, miközben a szankciók betartásával foglalkozó amerikai hatóságok főként a katonai célokra is használható termékekre koncentrálnak.
Azonban az Egyesült Arab Emírségek így is az amerikai hatóságok figyelmének a központjába került, noha az ország állítja, hogy szigorú szabályokkal felügyeli a kettős felhasználású termékek exportját és importját.
