Puspa Kamal Dahal nepáli miniszterelnök arra is felhasználja indiai látogatását, hogy jobb feltételeket harcoljon ki az indiai hadsereghez csatlakozó gurkháknak.
A legendás harcosok alkalmazásának feltételeit ugyanis jelentősen szigorította Narendra Modi kormánya:
a kabinet tavaly az eddigi hosszú távú munkaviszonyt rövidebb szerződésekre cserélte le, és megnyirbálta a harcosok nyugdíjjogosultságát is. Az akkori elhidegülést jól mutatja, hogy Nepál hetekkel később leállította a 200 éves toborzási folyamatot.
Ha nem közelednek az álláspontok, akkor
akár a kínai néphadsereghez is csatlakozhatnak a gurkhák, ugyanis az ázsiai óriás jelenléte egyre erősödik a térségben.
A kiváló harcosok indiai hadseregbe küldése komoly bevételt is hozott a hegyi országnak, miközben Kína fejlesztési projektek megvalósításával igyekszik magához csábítani a Gurkhákat.
Az ügyben jártas források a Bloombergnek azt mondták, az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy
Újdelhi néhány gurkhát a rendőrségbe, és különböző félkatonai szervezetekbe integrál, miután azok befejezték katonai szolgálatukat,
hasonlóan indiai társaikhoz. Ezt azonban sem az újdelhi nagykövetség, sem a minisztérium nem erősítette meg, csupán annyit közöltek korábban, hogy folytatják a magas szintű egyeztetést a kérdésről.
India 1947-es függetlenné válása után egy London, Újdelhi és Katmandu között létrejött megállapodás tette lehetővé, hogy Újdelhi is toborozzon gurkhákat. Ugyanakkor
a rövidebb alkalmazási szerződések a harcosokat is nyugtalanítják,
a kilátástalan munkakeresés közepette egyébként India-szerte feldühödött fiatalok zártak le autópályákat és vasúti síneket, illetve szerelvényeket is felgyújtottak.
Dahal első újdelhi látogatásán a gazdasági kérdések kerülnek fókuszba. Megállapodhatnak arról, hogy Kathmandu-t is érintse a Bhutánt, és Bangladest összekötő autópálya-hálózat. Ugyanakkor Kína többet adna Nepálnak. Már 2018-ban „beígért” egy vasúti hálózatot, amely a hegyvidéki tibeti fennsíkon haladna, és egy alternatív kereskedelmi útvonallá válhatna. A Himaláját keresztező vasúthálózat kivitelezése szintén késik, finanszírozási gondok miatt.
Az infrastruktura-fejlesztés mellett 25 évre szóló villamos energia vásárlási szerződést írhatnak alá, bevezethetnek egy országok közötti egységes fizetési rendszert, és növelhetik az országaik közötti légiforgalmat.
