A CATL által vezetett CBC kínai konzorcium 1,4 milliárd dollárért fog lítiumot bányászni Bolíviában: az egyik létesítmény a nyugati-bolíviai Coipasa városában lesz, a másik pedig az ország délnyugati részén fekvő Uyuni sósivatagban. A termelési kapacitás évi 200 tonna körül alakul. A CBC kétharmadát a világ legnagyobb akkumulátorgyártója, a Debrecenben gyárat építő CATL birtokolja, a fennmaradó részen a Guangdong Brunp Recycling Technology és a CMOC osztozik – írja a Bloomberg.
A termelés a közvetlen lítiumkitermelés technológiájára (DLE) épül majd: a felszínre hozott, lítiumsókban gazdag fluidumot különleges membránszűrőkön vezetik át, közvetlenül nyerik ki belőle az akkumulátorgyártás szempontjából értékes anyagot, a maradék vizet pedig visszasajtolják a mély rétegekbe. Ezzel szemben a litium-karbonátot jelenleg a cégek többnyire gigantikus medencékben való párologtatási-ülepítési technológiával nyerik ki,
ami kevésbé hatékony és elcsúfítja a tájat.
A nagyipari alkalmazásban még nem bizonyított DLE-technológia sokkal környezetkímélőbb és kisebb a helyigénye az ülepítő medencékhez képest, viszont nagy az energia- és vízigénye. A bolíviai hatóságok szerint a CATL és partnerei a jövőben környezetkímélő módon bányásznak és figyelni fognak a környezetre, valamint közölték: a beruházás értéke közel 10 milliárd dollárra nőhet az évek alatt. A kínai vállalat egyelőre nem reagált az amerikai hírügynökség megkeresésére.
Miért olyan fontos a lítium?
A lítium egyike annak a három elemnek, amely a világegyetem kezdetén keletkezett, a hidrogénnel és a héliummal együtt. A fehér arany a nikkel, valamint a kobalt mellett az elektromos akkumulátorok kulcsfontosságú anyaga, sós vízből és kemény kőzetből nyerhető ki. A feldolgozása meglehetősen környezetszennyező, ezen változtatna a DLE-technológia. A lítium ezüstfehér színű, jó áram- és hővezető képességű alkálifém. A lítium nem csak a laptopok, a számítógépek és az okostelefonok akkumulátorához szükséges, az elektromos autókhoz is nélkülözhetetlen.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világnak 2030-ig további 60 lítiumbányára van szüksége ahhoz, hogy a kormányok dekarbonizációs és elektromos járművekkel kapcsolatos terveit teljesíteni lehessen. A jelenleg ismert legnagyobb tartaléka Bolíviának van, a második Argentína, a harmadik Chile. A dél-amerikai országokat Ausztrália és Kína követi. Az amerikai földtani intézet szerint hatalmas, feltáratlan készletek lapulnak Dél-Afrikában és Oroszországban is. Dél-Amerikában a legnagyobb termelőnek jelenleg Chile számít, de a kínaiak terjeszkedése ezen változtatna.
A lítiumnak a villanyautók akkumulátoraiban való felhasználása miatt a nyersanyag a globális verseny középpontjába került. Ez egymás ellen fordítja a világ legnagyobb gépkocsigyártóit, és a kormányokat is bevonja a kínálat növeléséért és biztosításáért folytatott küzdelembe. Az e-autók legnagyobb előállítói (Stellantis, BMW, Tesla) lítiummal foglalkozó startupcégekbe fektettek be vagy hosszú távú megállapodásokat kötnek bányavállalatokkal. Az akkumulátorgyártók szintén a bányászat felé fordultak.
Lítiumbányászatba kezd az ExxonElsőre meglepőnek tűnhet, hogy az olaj- és gázipari óriás, az Exxon is elektromos járművek terjedésére készül, ezért ennek érdekében kiegészítendő a fosszilis üzemanyagokat, lítiumot is igyekszik bányászni. A texasi vállalat az ügyet ismerő források szerint Arkansasban vásárolt földet lítiumtermelés céljából. A cég szerint olajra még sokáig szükség lesz, de úgy gondolják, hogy a lítiumbányászatban is tudják hasznosítani a tapasztalataikat. |
