A franciák nem ma kezdtek lobbizni, egy hosszú folyamat végére kerül pont. Az ország ugyanis idejekorán felismerte, hogy ötvennél is több atomerőműve károsanyag-kibocsátás nélkül termel energiát. Mára kiderült, hogy
sikeresen lovagolta meg ezt az egyébként valóban igaz állítást, azaz az unió „zöldenergiának” ismeri el a nukleáris energiát, így az unió második legnagyobb gazdaságának nem kell vagyonokat költenie szélerőművek és napelemparkok építésére
ahhoz, hogy még ebben az évtizedben elérje az energiamixben a megújulók 42,5 százalékos részarányát.
Más kérdés, hogy bár valóban sok atomerőműve van Franciaországnak, de ezek általában igen rossz műszaki állapotba kerültek. A múlt nyáron sorozatosan álltak le, mert az miatt a legszükségesebb karbantartást sem végezték el, ami végül oda vezetett, hogy Franciaország energiaimportra szorult Németországból. A nukleáris létesítmények nagyjavítása is a küszöbön áll, amit az orosz embargó valószínűsíthetően megnehezít a következő években.
Az ügyben ugyan a parlamenti döntés még nem született meg, de a Bloomberg által megszerzett dokumentumok szerint Franciaország elérte a célját. A kiszivárgott dokumentum szerint a blokk elnöki tisztjét betöltő Svédország a napokban a tagállamok elé tárja a Franciaországnak kedvező jogszabály-módosítást, amely szerint megkapja a mentességet, azaz elismerik atomerőműveit zöldenergiaforrásnak, amíg elállnak a fosszilis tüzelőanyag-alapú hidrogén használatától.
A Bloomberg szerint nagy győzelmet arat Franciaország, egy ilyen lépés ugyanis rendkívül szokatlan az uniós jogalkotási folyamatban.
A parlament és a tagállamok idén márciusban állapodtak meg a jogszabályról, mielőtt Párizs „észbe kapott” volna.
Svédország egységet szeretne teremteni az energiaügyi miniszterek jövő heti találkozója előtt, ugyanis attól tartanak, hogy a megújuló energiaforrásokról szóló bármilyen vita háttérbe szoríthatja az egész EU villamosenergia-piacának átalakításáról szóló egyeztetést. Bennfentesek szerint kedvező esetben még ezen a héten megszülethet a Franciaország számára kedvező döntés.
Gázkazánstop Németországban
Úgy tűnik, valóra válik a kormánypártok korábbi megállapodása, és lezáródik a koalícióban is feszültséget okozó kérdés. Miután a felek megállapodtak, a frissen elkészült jogszabálytervezetet még a héten elküldik a parlamentnek.
Ambiciózus klímacélokat fogadott el Németország, amelynek az eléréséhez a lakossági fogyasztáshoz is hozzá kell nyúlni.
2030-ig ugyanis harmadolnák a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest, és a lakásszektor egészét is zöldebbé tennék.
A koalícióban is feszültség alakult ki emiatt, ugyanis a szabad demokraták elodázták volna a bejelentést, hogy olyan színben tűnjenek fel, mint akik védik a lakosságot a nagy költségektől.
A kompromisszum lényege az, hogy a lakástulajdonosok mentesülnek a 65 százalékban megújuló energiaforrást használó új fűtési módra való áttérés alól, ha a helyi közösség bemutatja a saját távfűtésük bővítésére vonatkozó terveket. Egy külön jogszabálytervezet pedig előírja a városoknak, hogy 2026-ig készítsék el az energiaváltást részletező stratégiai terveiket.
Az EU ismét megpróbálja tető alá hozni a megújulókról szóló egyezménytKorábban azok miatt az országok miatt nem sikerült megállapodni, ahol magas az atomenergia súlya az energiamixben. |
