Párizs, ígéretének megfelelően ezúttal gázexportőrként segíti meg a recesszióba süllyedő német gazdaságot.
A francia gázszolgáltató, GRTgaz elindította első, közvetlen Németországba tartó nyersanyagszállítmányát, ugyanakkor Berlin segít Franciaországnak pótolni a kiesett villamosenergia-termelő kapacitásokat.
Annak ellenére ugyanis, hogy Franciaországnak számtalan atomerőműve van, ezek elavultak, és jó néhány egység teljesítményét korlátozni kellett.
A GRTgaz közleménye szerint az eddig nyugatra tartó gázáramlást sikerült megfordítani, és a nyersanyag a francia–német határon keresztül elindult kelet felé.
Egyelőre naponta 31 gigawattóra bejövő gázzal számolhatnak a németek, de a későbbiekben ezt akár 100 gigawattórára is kibővíthetik – számol be a Bloomberg.
Ez az első alkalom, hogy Franciaország közvetlenül Németországnak küld gázt
– mondta a GRTgaz vezérigazgatója. Thierry Trouve hangsúlyozta, „optimisták vagyunk, bízunk benne, hogy nemcsak a belföldi keresletet tudjuk kielégíteni, hanem szolidárisak is lehetünk”. Ugyanakkor rendkívüli hideg esetén sem omlik össze a rendszer, de a háztartásoknak korlátozniuk kell önmagukat.
A gázszállítás elindításáról Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár állapodott meg. Egymást segítik, ugyanis míg Németországba a megszokott mennyiségű gáz töredéke érkezik Oroszországból, addig az Electricite de France atomerőművei csökkent kapacitásával küzd. Németország is engedett, ugyanis Berlin vállalta, hogy három még működő atomreaktora közül kettő leállítását elhalasztja.
Franciaország egyébként szintén csővezetéken szerzi be a nyersanyagot Norvégiából, és Spanyolországból.
Berlini tradíció
Érdekesség, hogy miközben az európai országok kétségbeesetten keresik a megoldást, hogy miképpen tudják pótolni a kiesett orosz gázt, addig
Berlin utcáin 23 ezer gázlámpa világít esténként. Ezeket, a többi városhoz hasonlóan a 19. század elején telepítették, de eltérően Európa többi településétől, a német főváros lassabban tér át LED-es fényforrások, vagy éppen halogénizzók használatára.
Az önkormányzat évek óta törekedett a gázlámpák megszüntetésére, de a kellemes meleg fényhez, illetve a díszes lámpaoszlopokhoz sokan ragaszkodtak, és késleltetni tudták a fejlesztést.
Berlinben már a nyáron döntöttek arról, hogy az miatt lekapcsolják a műemlékek díszvilágítását, így most éjszakára elsötétül a Brandenburgi kapu, vagy éppen a Győzelmi oszlop. Lekapcsolták emellett az irodai termosztátokat, és 26 fokon szabályozzák az uszodák vizének hőmérsékletét is.
Készülnek a télre
A fatüzelés jelenthet megoldást a berlini lakosságnak, ugyanis a Bloomberg szerint a német fővárosban sok régebbi bérházban változatlanul találhatók akár több évszázados fa- és széntüzelésű kályhák, amelyeket a központi fűtés kiépítésekor nem távolítottak el. Emellett a lakosság megrohamozta a kályhaárusokat is. Sok értelme ennek ugyan egyelőre nem volt, ugyanis a szállítási idők csaknem nyolc hónapra nyúltak az eddig jellemző egy hétről.
Kína is beszáll
Az európai ellátás szempontjából jó hír, hogy az ázsiai óriás visszafogja a cseppfolyós földgáz (LNG) vásárlásait. A Reuters szerint erre utalhat az, hogy a kínai importőrök elszivárognak az azonnali piacról, azaz
a világ eddigi legnagyobb importőre kiszáll a versenyből, és több felvásárolható mennyiséget hagy Európának.
Kína teljes LNG-importja a 2006 óta tartó töretlen növekedés után idén csökkenhet, elemző cégek 65-67 millió tonnát várnak, ami jóval kevesebb, mint a 2021-ben vásárolt csaknem 79 millió tonnás mennyiség.
Közben Lengyelországban szemétégetéssel pótolnák a kiesett import szén mennyiségét, illetve a Gazprom vezetője szerint nem elegendő az európai gáztárolókban lévő nyersanyag mennyisége a télre. Magyarország – a nagy gáztárolói kapacitásának köszönhetően viszonylag jó helyzetben van – mondta a VG podcastnak Pletser Tamás, az Erste olaj-, és gázipari elemzője.
Putyin közbeszól
Vlagyimir Putyin orosz elnök az asztanai csúcstalálkozón bejelentette, hogy Törökországban képzeli el a jövőben az Európába irányuló gázszállítások elosztóközpontját. Az elnök szerint a török csomópont az árak meghatározása szempontjából is kulcsfontosságú lesz.
„Jelenleg az árak az egekben vannak, ám ezeket könnyen a normális piaci szintre hozhatjuk – mindenféle politikai felhang nélkül” – közölte.
