A társas kapcsolatok hiánya átlagosan 32 százalékkal, a magányosság érzése pedig 14 százalékkal növeli a halálozás kockázatát. Ennek egyik oka a kortizol nevű stresszhormon túltermelése, amely hosszú távon negatívan befolyásolja a szervezet működését – derült ki egy kínai kutatócsoport 90, különböző országokban készített tanulmányt összegző, átfogó elemzéséből, amelyet a Nature Human Behaviour című szakfolyóirat hétfőn közölt. A Harpini Orvosi Egyetem két munkatársa, Csao Jasuang és Vang Maocsing vezette kutatócsoport átfogó tanulmányában összesen 2,2 millió ember adatait elemezték.

Sad,Businessman,Sitting,Head,In,Hands,On,The,Bed,In
 Jelentősen növeli a halálozás kockázatát az elszigeteltség és a magány. 
Fotó: Shutterstock

Az elszigeteltséget a társas kapcsolatok valós hiányaként határozták meg a tanulmányban, a magányosságot pedig egy szorongással járó szubjektív érzésként, amely akkor keletkezik, amikor nincs összhang a kívánt és a tényleges társas kapcsolatok között.

Csao, Vang és munkatársaik több mint 14 ezer a témával foglalkozó tanulmányt vizsgáltak meg. Ezekből kilencvenet választottak ki, amelyek 1986 és 2022 között jelentek meg, és megfeleltek bizonyos kritériumoknak. A kutatásokból végül átlagértékeket számítottak.

Eredményeik szerint az elszigeteltség 22, a magány 9 százalékkal növeli a rákbetegség általi halálozás kockázatát.

A szív- és érrendszeri betegségek esetében azt találták, hogy az elszigeteltség 34 százalékkal növeli a halálozás kockázatát,

míg a magánynál az eredmény statisztikailag nem volt jelentős.

Korábban volt példa olyan kutatásokra, amelyek kimutatták, hogy a magányosan és elszigetelten élő embereknél nagyobb a halálozás kockázata, de olyanokra is, amelyek nem támasztottak alá ilyen összefüggést – számolt be az MTI

Meredeken emelkedik az antidepresszánst szedők száma, mi állhat a háttérben?

Az elmúlt két évtizedben az antidepresszánsok globális fogyasztása drámaian megnövekedett, és az európaiak a legnagyobb fogyasztók. Az OECD adatai szerint 2000-ről 2020-ra közel két és félszeresére nőtt az antidepresszánsok használata 18 európai országban. Az adatok a szorongás és a depresszió drámai növekedését is mutatják a Covid–19-világjárvány idején.