Hamarosan nyilvánosságra hozzák az Európai Bizottság 2023-as innovációs eredménytábláját, amelyen információnk szerint Magyarország lesz az egyetlen, amely szintet lép.
Az európai innovációs eredménytábla (EIS) egy 2001 óta létező összehasonlító elemzés az további európai országok és a regionális szomszédság teljesítményéről. A hivatalos megfogalmazás szerint:
Értékeli a nemzeti innovációs teljesítmény viszonylagos erősségeit és gyengeségeit, és segíti az országokat abban, hogy meghatározzák azokat a területeket, amelyek beavatkozást igényelnek.
A teljesítményalapú rangsorolás négyosztatú:
- vezető innovátorok (EU-átlag 125 százaléka felett),
- erős innovátorok (EU-átlag 100–125 százaléka között),
- mérsékelt innovátorok (EU-átlag 70–100 százaléka között),
- feltörekvő innovátorok (EU-átlag 70 százaléka alatt).
Tavaly még három EU-s tagállam, Hollandia, Ciprus és Észtország is feljebb léphetett, idén viszont értesülésünk szerint
Magyarország lesz az egyetlen, amely kategóriát vált, a feltörekvő innovátorok közül kerül át a mérsékeltekhez.
Változás lesz az élen is, 2022-ben még Svédország volt, 2023-ban már Dánia a legjobb innovátor.
Mennyivel innovatívabb Magyarország?
Az Európai Unió egészében 8,5 százalékos volt a javulás a legutóbbi nyolcéves mintát vizsgálva, ehhez képest Ciprus lenyűgöző, 35 százalékos fejlődést produkált, Magyarország az átlagtól picivel elmaradva 7,7 százalékosat, Franciaország és Luxemburg viszont kicsit még rontott is az értékén.
Az általános igazság, hogy földrajzilag körülhatárolhatók a jobban és kevésbé fejlődő területek, hiszen az északi, skandináv, valamint nyugati országok gyorsabban haladnak, a déli és keleti vidékek ellenben lassabbak. Ez a kategóriákra vetítve azt jelenti, hogy az Európa-térkép felső része és bal szárnya adja a legtöbb vezető és erős innovátort, a jobb alsó területek pedig a mérsékelt és feltörekvő csoportok nagyját.
Az innováción belüli részterületeket nézve foltos a kép, hiszen vannak olyan témák, amelyekben toporog az EU, miközben például a digitalizációs képesség rohamléptekkel javul.
A kereszteződésben pedig Svédország áll, amely összesítésben is az egyik legjobban teljesítő ország, két alkategóriában, az emberi erőforrások és a foglalkoztatás tekintetében meg konkrétan vezet.
Budapest a húzóterület
Az európaival párban járó regionális innovációs eredménytábla (RIS) alapján az egész EU-ra érvényes másik alapigazság, hogy a fővárosok innovatívabbak a vidékeknél.
Magyarország nagy része például továbbra is a feltörekvő kategóriába tartozik, ugyanakkor a feltörekvők között Pest vármegye már a top tíz tagja, Budapest pedig egyenesen kiemelkedik,
olyannyira, hogy összesítésben már átsegítette az országot az eggyel magasabb kategóriába.
Erre rímelt Navracsics Tibor területfejlesztésért és az EU-s forrásokért felelős miniszter előadása az Egyensúly Intézet Magyarország 2030 konferenciáján áprilisban, amikor általánosságban beszélt Magyarország EU-hoz viszonyított fejlődéséről. Elmondta, hogy Budapest 156 százalékos ütemmel fejlődik, viszont a legrosszabb területünk, az Észak-Alföld csak 49 százalékkal, ráadásul a főváros a hazai GDP-hez viszonyítva 206 százalékkal fejlődik, ami Nógrádhoz mérten 4,7-szeres sebesség.
Fotó: Bujdos Tibor / Mediaworks
Az már a mostani innovációs eredménytáblák tanulsága, hogy világviszonylatban lemaradásban van az Európai Unió is.
Már a tavalyi összegzés is megállapította, hogy ugyan „az EU és tagállamai elkötelezettek a kiválóságon alapuló, versenyképes, nyitott és tehetségvezérelt kutatás és innováció mellett”, és csökkent a hátrány, „az olyan globális versenytársak, mint Ausztrália, Kanada, Dél-Korea és az Egyesült Államok, továbbra is teljesítményelőnyben vannak”.
Ez mostanra sem változott sokat,
a világelső Dél-Korea mellett Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália is az EU előtt jár, ráadásul az említettek közül csak Ausztráliával szemben nem nőtt a differencia.
A jó hír, hogy Japán mögénk került, és egyelőre ott van Kína is, csakhogy a közeljövőben előzhet.
Milyen különbségek adódnak?
A módszertan érdekessége, hogy az európai innovációs eredménytáblával kapcsolatban már tavaly megjegyezték: több mutatónál ideiglenes adatokat használtak, hogy a legfrissebb információkkal dolgozhassanak, ami nyilván más végeredményt képzett, mint ha csak lezárt adatokkal foglalkoztak volna.
Az országos és regionális összevetésben is más eredménnyel jár, hogy eltérő mennyiségű indikátort használnak a felméréskor: ha például a regionális elemzésben használt 21 tényezőt alkalmazták volna az országoknál is, akkor elpárolgott volna Budapest jótékony hatása, és Magyarország továbbra is a feltörekvő innovátorok között lenne, nem pedig feljebb.
