Hollandia októbertől leállítja az ország északkeleti területén fekvő groningeni gázmezők termelését, a mezők még egy évig működőképesek maradnak vészhelyzet esetére, de azt követően megkezdik az infrastruktúra lebontását – jelentette be Hans Viljbrief, a kitermelő ipari ágazatokért felelős miniszter pénteken.
A groningeni gázmezőkön 60 év után áll le a termelés, amely az évtizedek alatt több százmilliárd eurónak megfelelő bevételt hozott az államkasszába.
A holland kormány már 2018-ban azt a döntést hozta, hogy fokozatosan fel kell számolni a kitermelést a gázmezőkön, mert a környéken egyre gyakoribbakká váltak a földrengések. 1986 óta több mint 1600, legalább 3,6-es erősségű rengés rázta meg a tartományt. Mintegy 85 ezer épület rongálódott meg, és az otthonok csupán 30 százalékát sikerült újra biztonságossá tenni.
A gázkitermelő régióból származó teljes bevételből 360 milliárd euró az államkasszába folyt be, míg 66 milliárd eurót a Shell és az ExxonMobil, a holland gáz elosztására 1963-ban létrehozott NAM társaság közös tulajdonosai között osztottak fel.
A holland parlament egyik különbizottsága jelentésében megállapította, hogy az állam és az olajvállalatok kizárólag a profitszerzésre koncentráltak, és évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyták a groningeni lakosok biztonságát. A kormány áprilisban 22 milliárd euró kártérítést ajánlott fel a károsult térség számára.
Pénteken a kormány azt is bejelentette, hogy jövőre egymilliárd, és az azt követő években pedig további 3,9 milliárd euróval növeli a megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén, az úgynevezett zöldhidrogén előállításának támogatását. Hollandia célja, hogy 2030-ra legalább 4 gigawattnyi energiatermeléshez elegendő zöldhidrogén előállítására alkalmas kapacitással rendelkezzen, 2032-re pedig ezt meg is duplázza.
