Az és Magyarország is célként tűzte ki a klímasemlegesség elérését 2050-re. Ennek érdekében a közlekedési és logisztikai szektorban az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátását mintegy 90 százalékkal kell csökkenni 2050-re, ami ambiciózus célkitűzés. A szállítmányozási szektor teljes szén-dioxid-kibocsátásának 75 százaléka a közúti szállításból származik, ezért nyilvánvaló, hogy ezen a területen fontos dekarbonizációs fejlesztéseket kell megvalósítani. A hidrogén üzemanyagcellás nehézgépjárművek nagyon ígéretes, zéró emissziós alternatívát jelentenek, amelyek a klíma- és környezetvédelmi célok elérése mellett a szállítmányozási szektor elvárt műszaki feltételeit (nagy hatótáv, rövid feltöltési idő, jelentős hasznos teherbírás) egyaránt képesek teljesíteni.
Ennek érdekében mintegy 60 magyar és német nagyvállalat vezetője és képviselője vett részt azon a héten megrendezett Bajor–Magyar Üzleti Online Fórumon, amelyet a Bajor Hidrogén Központ és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szervezett Magyarország bajorországi főkonzulátusa, valamint a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szakmai támogatásával. Az esemény célja a két ország hidrogénszövetsége tagjainak az összekapcsolása, a technológiához kapcsolódó közös együttműködési lehetőségek feltárása, motiválása volt.
Az online fórumon részt vevő cégvezetők megismerkedhettek mind a magyar energiaipari tárca, mind a Bajor Energiaügyi Minisztérium hidrogén stratégiájával, a két ország hidrogénszövetségeinek a programjaival és a meghatározó vállalatok fejlesztéseivel, üzleti lehetőségeivel.
Az eseményen Roland Weigert, Bajorország Gazdasági, Regionális Fejlesztési és Energiaügyi Minisztériumának államtitkára elmondta: „a hidrogén technológiák és a bennük rejlő hatalmas növekedési potenciál, a kapcsolódó fejlesztések új lehetőségeket nyitnak a magyar – bajor közös hidrogénstratégia kialakításában, folyamatos fejlesztésében”. Hozzátette, hogy jól érzékelhetők a két ország határozott céljai a hidrogéntechnológiában, míg Magyarország a zöld hidrogén előállítása ás tárolása, addig a bajor gazdaság az ipari alkalmazások és az infrastruktúra fejlesztésében rendelkezik egyre erősebb pozíciókkal.
Hamarosan hidrogéntöltő pontokat láthatunk az országbanElőbb töltőhálózatra van szükség, utána jöhetnek a járművek. |
Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium Energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a hidrogénalapú gazdaság kialakítása rendkívül fontos szerepet játszik a jövő megújuló technológiái között, a cél az, hogy minél több magyar cég vehessen részt ebben a folyamatban. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: „az Energiaügyi Minisztérium rövidtávú prioritása, hogy kialakítsa a hidrogéntechnológiai beruházások megfelelő jogszabályi környezetét”.
Lepsényi István a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke előadásában azt emelte ki, hogy
a magyar kormány által kialakított hidrogénstratégia megvalósítása elindult és jól érezhetően a hazai vállalatok, vállalkozások és egyetemek egyre nagyobb szerepet tudnak vállalni ebben a munkában.
A bajor és a magyar hidrogénszövetség által szervezett esemény kapcsán kiemelte: „nagyon fontos az a folyamatos szakmai kapcsolat, amely a két szövetség között elindult, hiszen az a magyarországi vállalatok részére a gazdasági és technológiai fejlesztésben teremt óriási lehetőségeket.”
Az online fórumon öt német (HiTES Holding GmbH, MAN, Paul Group, Proton Motor Fuel Cell GmbH és a THOST) és öt magyar ( WABERER’S, GANZAIR Kft, Kontakt-Elektro Kft, HORGE, GOLDION) cég mutatta be a technológiához kapcsolódó projektjeit. Az esemény egyben előkészítő rendezvénye volt a 2023 decemberére tervezett Nürnbergi Bajor–Magyar Hidrogéntechnológiai szakmai fórumnak, amelyen a hidrogén technológiával foglalkozó cégek a konkrét együttműködési lehetőségekről, a jövőbeni közös fejlesztésekről tárgyalnak majd.
Fontos a hidrogéntechnológia elterjesztése
A NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. és a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség idén május 26-án Zalaegerszegen a „GreenTech Zöld Energia és Fenntarthatóság” című konferencián együttműködési megállapodást írt alá az ipari parkok zöldítése, a bérlőknek nyújtott szolgáltatások fenntarthatóvá tétele és a hidrogéntechnológia gazdasági előnyeinek kiaknázása érdekében. A konferencián a kooperációról szóló dokumentumot Köves Béla, a NIPÜF vezérigazgatója és Lepsényi István, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség elnöke írta alá. A két szervezet közös célja, hogy a felek az energetikai és a zöld technológiai innovációk legfrissebb eredményeinek alkalmazásával hozzájáruljanak Magyarország klímacéljainak teljesítéséhez, a zöld gazdaság fejlődéséhez, valamint a hazai ipari parkok versenyképességének javításához. A célok eléréséhez a jövő épületenergetikai, energiaellátási és mobilitási rendszereiben fontos szerepet fog játszani a hidrogéntechnológia.
A zöldenergia hidrogén formájában történő hosszútávú tárolása széles körű lehetőségeket nyit a gazdaság számára, a szezonális energiatárolás, valamint a szektorok összekapcsolása elősegíti a zöld mobilitás előmozdítását.
A NIPÜF által fejlesztett, illetve üzemeltetett Nemzeti Ipari Parkok és azok hálózata, amelyet az ipari INPARK néven ismer, nemcsak kiváló potenciális terepe az új zöld innovációknak, köztük a hidrogéntechnológia kipróbálásának, hanem a jövő gazdasága szolgáltatás-bővítési stratégiájának is fontos része. Az ipari parkokba betelepült vállalatok fenntartható beruházásai, valamint a zöld technológiatranszfer tovább növelik Magyarország versenyképességét. A megállapodás kiterjed közös pilot projektek indítására, a jövő épületenergetikájával kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek megosztására, közös kutatási, fejlesztési és innovációs programok tervezésére és lebonyolítására, az ipari parkok konkrét igényeire vonatkozó szakmai tervek és üzleti modellek kidolgozására. Az is a jövő terveinek része, hogy az ipari parkok energiarendszereit összekapcsolják a hidrogéntechnológia egyéb alkalmazási területeivel.
A hidrogéntechnológia fontosságágát a nemzetközi kapcsolatokban is egyre több állam ismeri fel. Lengyelország, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország és Ukrajna hidrogénszervezetei a közelmúltban alapították meg a 3 Tenger Hidrogén Tanácsot. A tanács Európa első olyan platformja, amely a régiónk országait fogja össze az új, zöld technológiai elterjesztése érdekében. Az együttműködésről szóló megállapodást a második alkalommal Poznańban megrendezett H2Poland konferencián írták alá. A Tanács egyik fő feladata az lesz, hogy képviselje az ágazatot az Európai Bizottság és az Európai Parlament előtt. A 3 Seas céljai közé tartozik az is, hogy támogassa a csatlakozott országokat a zöld átalakulás ban, feltárja a közös szinergiákat és együttműködési lehetőségeket a szén-dioxid-mentes gazdaság fejlesztése érdekében, amelyben a hidrogén fontos szerepet fog játszani.
Sürgető szükség van arra, hogy hatékony párbeszédet kezdjünk, és közös álláspontot alakítsunk ki országaink számára az Európai Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel, valamint más regionális, európai és globális szintű szervezetekkel és döntéshozó központokkal szemben
– mondta az együttműködésről Tomoho Umeda, a kezdeményezést előterjesztő Hidrogén Lengyelország Szövetség alelnöke.
