A világjárvány előtti szintre drágultak a svájci ingatlanok – közölte a Svájci Nemzeti Bank. A mostani ingatlanárak 15–40 százalékkal haladják meg a fundamentális tényezőkkel magyarázható árszintet – áll a jegybank éves jelentésében.
A nagy emelkedés sok tényezőnek tudható be. Ugyan a már beépített lakóterület töretlenül nő,
sok építkezés van folyamatban, mégis a kínálat szűkös maradt a kereslethez képest.
A háztartások mennyiségének növekedése a népességnövekedési ütemet is felülmúlja, és a lakások átlagos mérete csökkent Svájcban.
Az SNB tavalyi kamatemelései a legtöbb országban jellemzőnél jóval kevésbé hatott az ingatlan-, és jelzáloghitel piacra. A jelentésben a „mérsékelt hatás” kifejezés szerepel. Ugyanakkor a jegybankárok a korrekció lehetőségére is figyelmeztettek.
A jelzáloghitelek drágulásával együtt nő az ingatlanárak csökkenésének esélye. Ez a tény ugyanúgy vonatkozik a saját, lakáscélú ingatlanokra, mint a befektetési célból vásárolt lakások szegmensére. Ebben a kategóriában az árak már enyhén csökkentek is – teszik hozzá.
Nem a vagyonadóra
A genfi szavazók végül elutasították a „szolidaritási” adóemelést, ami az ország második legnagyobb városában élők 1 százalékát érintette volna.
A javaslat a több mint 3 millió frank (3,4 millió dollár) vagyonnal rendelkező magánszemélyek vagyonadójának 1 százalékról, 1,5 százalékra történő felemeléséről szólt.
Üzletemberek arra is figyelmeztettek, hogy a gazdag városlakók akár el is költözhetnek az adóemelés miatt. Erre Norvégiát hozták példaként, ahonnan sokan költöztek el már a Genfben javasoltnál kisebb mértékű emelés miatt is. Különböző becslések vannak arra vonatkozóan, hogy a javaslat hány embert érintett volna: számuk valahol 4 és 10 ezer között szóródik.
