A tisztviselőkkel folytatott hétfői megbeszéléseken az amerikai csipgyártók vezetői a kormányzati támogatások felgyorsítását kérték, valamint arról győzködték a politikusokat, hogy ne vezessenek be további szankciókat a kínai félvezetőipar ellen. A vezérigazgatók attól tartanak, hogy a Kínába irányuló értékesítésre és a kapcsolódó berendezésekre vonatkozó új korlátozások elvágják őket a legnagyobb piacuktól, valamint végső soron aláássák az Egyesült Államok vezető szerepét az iparágban.
A találkozón Gina Raimondo kereskedelmi miniszter, Lael Brainard, a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatója és Jake Sullivan, a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatója vett részt, míg az iparágat az Intel, a Qualcomm és az Nvidia vezérigazgatói képviselték névtelenségüket kérő források szerint. A Reuters kérdéseire egyik fél sem reagált, azt pedig nem tudni, hogy a csipgyártók érvei mennyire hatottak a politikusokra.
Ehhez kapcsolódik, hogy tegnap a félvezetőipar legerősebb lobbicsoportja (Semiconductor Industry Association, SIA) felszólította a Biden-kormányt, hogy tartózkodjon a további korlátozásoktól. A SIA szerint az intézkedések azzal a kockázattal járnak, hogy csökkentik az amerikai félvezetőipar versenyképességét, megzavarják az ellátási láncokat és jelentős piaci bizonytalanságot okoznak, miközben Kína megtorlóintézkedéseivel is számolni kell.
A lobbicsoport azt is kérte Washingtontól, hogy a jövőben egyeztessen az iparág szereplőivel, mielőtt döntést hozna. Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerint a szabályok célja annak elérése, hogy az amerikai technológiákat ne használják olyan módon, hogy azzal veszélyeztessék az ország nemzetbiztonságát.
Hozzátette: az eddigi lépéseket jól átgondolták, bár ezzel a SIA aligha ért egyet. Tavaly Kína 180 milliárd dollár értékben vásárolt félvezetőket, ami az 555,9 milliárd dolláros összértékű globális csippiac több mint egyharmada a SIA szerint.
A Qualcomm bevételének több mint 60 százalékát adja a távol-keleti ország.
Az amerikai–kínai kereskedelmi és gazdasági háborút még Donald Trump robbantotta ki 2018-ban, ennek során Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.
Sőt, a Biden-kormány azt fontolgatja, hogy a felhőszolgáltatások lízingelését is megtiltaná a kínai MI-vállalatoknak, valamint további intézkedések is felmerültek.
Az utóbbi időben Washington többtucatnyi kínai céget helyezett feketelistára: az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kérnek és kapnak rá. Peking mindig elítélte a lépéseket, majd májusban váratlanul megtiltotta az ország kritikus információs infrastruktúráját üzemeltető cégeinek, hogy az amerikai csipipari óriás, a Micron termékeit vásárolják. Két hete pedig két ritkaföldfém, a gallium és a germánium exportját korlátozta.
A két nyersanyag exportőreinek a kereskedelmi minisztériumtól kell engedélyt kérniük, ha folytatni kívánják a tevékenységüket, és ezen folyamat alatt a vásárlóikat is meg kell nevezniük, ahogy azt is, hogy azok mire használnák a fémeket.
A gallium és a germánium fontos összetevője a napelemeknek, lézereknek, éjjellátóknak és a csipeknek, így Kína válaszlépése megnehezíti az európai zöldátállást, és összezavarja a csipellátási láncokat.
Van egy ügy, amelyért még Amerika és Kína is összefognaAz amerikai klímamegbízott szerint az éghajlatváltozás elleni közös harc javíthat Washington és Peking viszonyán. Kerry elmondta, hogy bízik benne, a felek nem csupán a klímaváltozásról kezdenek párbeszédet, hanem változásokat indíthatnak el a szélesebb körű kapcsolatokban is. Hozzátette, hogy Joe Biden amerikai elnök szintén ezt szeretné. Kijelentette, hogy Washington és Peking közösen akár az éghajlatváltozás elleni harc élére is állhat. |
