A nyersanyag-hidegháború kezdő lövéseinél tarthatunk – figyelmeztet a kínai lap
Ha az Egyesült Államok és szövetségesei akadályozzák Kína technológiai fejlődését, akkor Pekingnek nincs oka arra, hogy kimerítse saját ritkaföldfém- és nyersanyag-erőforrásait mások érdekében – fogalmaz a kommunista párt (KKP) kontrollja alatt álló angol nyelvű kínai lap, a Global Times vezércikkében.
A KKP hivatalos újságja szerint a távol-keleti ország évek óta a saját környezete rovására aknázza ki a készleteit, hogy támogassa a globális félvezetőipart és a zöldátállást. Ebből kifolyólag nem várható el, hogy azokat segítse, akik támogatják a világ második legnagyobb gazdaságának visszaszorítását. A lap úgy véli: Washington elszámította magát, ugyanis
a távol-keleti óriás nem fogja passzívan szemlélni, hogy kiszorul a globális csipellátási láncból.
A gallium és germánium exportkorlátozásával azt akarják megmutatni, hogy Kína nem a levegőbe beszél és képes válaszlépésre. A Global Time hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok által elindított kereskedelmi és gazdasági háború sérti Kína érdekeit, valamint árt a nemzetközi kereskedelemnek és az érintett cégeknek. Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, Peking két, a csipgyártáshoz kulcsfontosságú nyersanyag, a gallium és a germánium terén vezet be exportkorlátozásokat augusztus elsejétől.
A két nyersanyag exportőreinek a kereskedelmi minisztériumtól kell engedélyt kérni, ha folytatni kívánják a tevékenységüket, és ezen folyamat alatt a vásárlóikat is meg kell nevezniük, ahogy azt is, hogy azok mire használnák a fémeket. A gallium és a germánium fontos összetevője a napelemeknek, lézereknek, éjjellátóknak és a csipeknek, így a távol-keleti óriás lépése megnehezíti az európai zöldátállást és összezavarja a csipellátási láncokat.
A Global Times megjegyzi, hogy Kína a világ legnagyobb gallium- és germániumexportőre, de az Egyesült Államoknak is jelentős készletei vannak.
Az amerikai földtani intézet kutatása szerint a világ germániumkészlete 8600 tonna, ebből az USA-é a legtöbb tartalék, 3870 tonna, amely 45 százalékot tesz ki, majd Kína következik 3500 tonnával. Az amerikai–kínai kereskedelmi, gazdasági háború több mint 5 éve zajlik, ennek során Washington korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját,
valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.
Sőt, a Biden-kormány azt fontolgatja, hogy a felhőszolgáltatások lízingelését is megtiltaná a kínai MI-vállalatoknak.
Az utóbbi időben Washington többtucatnyi kínai céget rakott feketelistára: az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kérnek rá. Peking mindig elítélte a lépéseket, majd májusban váratlanul megtiltotta az ország kritikus információs infrastruktúráját üzemeltető cégeinek, hogy az amerikai csipipari óriás, a Micron termékeit vásárolják. A mostani exportkorlátozásokat a jövőben további intézkedések követhetnek, ha a felek nem ülnek tárgyalóasztalhoz.
Kína tiltakozik, amiért az USA fegyvereket ad el TajvannakTovábbra is határozottan ellenzi Kína az Egyesült Államok Tajvanra irányuló fegyvereladásait, ezért a legutóbbi ilyen bejelentés miatt a Fehér Háznak hivatalos tiltakozó dokumentumot is benyújtott – tudatta szerdán a kínai hadügyminisztérium. A tárca szóvivője, Tan Ke-fej által jegyzett közlemény szerint ezzel az Egyesült Államok erőszakosan beavatkozott Kína belügyeibe, és szándékosan feszültséget generált a Tajvani-szorosban. |
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
