BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elhagyják Lengyelországot az ukránok, és más ügyben is fordulat történt

Vannak jelei annak, hogy elhagyják Lengyelországot az ukrán munkások, ami abból a szempontból jó, hogy segít fenntartani a gyors bérnövekedést. A lengyeleknél megtörtént, amire mi még csak várunk: a bérek növekedése immár gyorsabb az inflációnál.

Fordulatot jeleznek a csütörtöki lengyel adatok, amelynek bekövetkezte Magyarországon is várható, de mi még csak reméljük, hogy mihamarabb megtörténik. A lengyel vállalati szektorban 11,9 százalékkal növekedtek a bérek az egy évvel korábbi szinthez képest, és ez az ukrajnai háború kitörését követő hónapok óta először meghaladja az éves infláció rátáját, amelyet júniusban 11,5 százalékra mértek.

Teenager,Sits,In,Car,Looking,Out,The,Window,Waving,Ukrainian
Fotó: Shutterstock

Ez azt jelenti, hogy a lengyeleknél, legalábbis a vállalati szektorban, ismét van reálbérnövekedés, vagyis az Európán végigsöprő infláció immár nem mar bele a háztartások jövedelmének reálértékébe. Mindez a fogyasztás visszaesésének is véget vethet, s ez jó ómen az őszi választásokra készülő lengyel konzervatív kormány számára.

A kimutatható pozitív reálbér természetesen nem jelenti, hogy a lengyelek azonnal visszatérnek az inflációs hullám előtt megszokott fogyasztási szintjükre, de ezt vetíti előre. Ehhez persze az is kell, hogy ne változzon kedvezőtlen irányba se az infláció, se a béremelések trendje –  egyik sem valószínű. 

A reálbérmínusz már májusban sem volt nagy, amikor 13 százalékos inflációval 12,2 százalékos bérbővülés állt szemben. 

Ennek ellenére a lengyel kiskereskedelmi forgalom éves visszaesésének mértéke 7 százalék körül maradt.

Business During Coronavirus In Poland
Fotó: NurPhoto via AFP

Hogy visszatér-e a vásárlói kedv, azt sok egyéb tényező is befolyásolja: például, hogy a jövőt is szebb színekben látják-e a háztartások, milyen tartalékaik vannak, és milyenek a foglalkoztatási kilátások.

Az utóbbiak nem festenek rosszul a friss adatsorok szerint, bár az infláció elleni küzdelem jegyében a lengyeleknél is jelentősen emelték a kamatokat, mint szerte a régióban. Júniusban ugyan 0,1 százalékkal visszaesett a foglalkoztatás a vállalati körben, de a megelőző öt hónapban 0,7 százalék volt az éves növekedés. 

Az utóbbi időben történhetett egy érdekes fejlemény, amely a lengyelek foglalkoztatási és bérkilátásait javítja. 

Már a háború előtt jelentős volt a lengyeleknél az ukrán vendégmunkások beáramlása, a háború pedig erre is rátett egy lapáttal. Az utóbbi időben azonban olyan jelentések érkeztek, hogy megindult az ukránok kiáramlása az országból – írták a friss adatokat vizsgáló jegyzetükben az ING elemzői. (Egyes jelentések szerint – ezt már mi tesszük hozzá – egyidejűleg nőtt az ukrán munkavállalók száma Nyugat-Európában és Kanadában, ahol a növekvő helyi közösségek bátorítást nyújtanak az újonnan érkezőknek.)

Hivatalosan egyelőre nem erősítették meg ezek a híreket, mindenesetre ez is hozzájárul, hogy a lengyel munkavállalók jó helyzetben vannak a béralkuknál, hiszen a munkaerőbázis korlátozott, és a munkanélküliség annak ellenére rekordalacsony, hogy bizonyos feldolgozóipari szektorok munkaerőigénye csökkent.

A bérnövekedés stabilizálódása a két számjegyű tartomány alsó szélén annál is szembeszökőbb, mert úgy történik, hogy közben a lengyel ipar nem teljesít igazán jól. Szintén csütörtökön közölték, hogy júniusban már ötödik hónapja csökkent egy évre visszatekintve a lengyel ipari termelés, igaz, hogy  a májusihoz képest feleakkora, 1,4 százalékos mértékben, és a szezonális adatok havi szinten már némi növekedést mutattak.

Eközben a lengyel termelői árak indexe már csak 0,5 százalékos éves növekedést jelzett a májusi 2,8 százalék után, és az árnyomás csökkenése – vélik az ING elemzői – oda vezethet, hogy a lengyel jegybank a Magyar Nemzeti Bank példáját követve megkezdi a kamatok csökkentését, már az októberi választások előtt. Eközben remélhetőleg Magyarország is visszaevez a pozitív reálbérek vizeire. 

A kormány leírta a számokat: így nőhetnek a bérek az idén és jövőre

Előretekintve 2023-ban 15,6, míg 2024-ben 10,3 százalékkal emelkedhet az átlagkereset – egyebek mellett ez is olvasható a kormányzat legfrissebb makrogazdasági középtávú előrejelzésében, amelyet a jövő évi költségvetéshez készített.

 

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.