A háború kezdetén a hadiállapot idejére eltörölték az elektronikus vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget Ukrajnában. A több korrupciós botrány és a nemzetközi partnerek követelései (pénzügyi támogatásért cserébe) azonban arra ösztönözték a képviselőket, hogy foglalkozzanak az elektronikus vagyonnyilatkozat visszaállításáról szóló törvénytervezetet megvitatásával. Mindez tavaly szeptemberben kezdődött, ám azóta nem sok előrelépés történt az ügyben.
Közel tíz hónap telt el a jogalkotási kezdeményezés bejegyzése óta, de az államfő kedvező hozzáállása és nyilvános támogatása ellenére a projekt továbbra is ott porosodik a parlament valamelyik szekrényében. Egészen a közelmúltig minimális volt az esélye annak, hogy a tervezet eljut az ülésteremig. Felmerült az a gondolat is, miszerint a képviselők támogatnák a vonatkozó törvénytervezetet, amennyiben a nyilatkozatok nem kerülnének nyilvánosságra.
Közel egy évvel a dokumentum benyújtása után, 2023 nyarán
Ám a már nyilvántartásba vett törvénytervezet megszavazása helyett a hatóságok a korrupcióellenesség iránti igyekezetük bemutatása mellett döntöttek.
A dokumentum egyebek mellett azt is előírná, hogy azok a képviselők, vezető tisztségviselők és bírók, akik nem nyújtottak be önként nyilatkozatot az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökségnek (NAZK), kötelesek azt megtenni a törvény elfogadását követő két hónapon belül. A vagyonnyilatkozat visszaállítása különböző „érzelmeket” váltott ki a döntéshozókból.
Jaroszlav Jurcsisin, az ukrán parlament korrupciómegelőzési bizottságának elnökhelyettese szerint ez a törvénytervezet többek között nem tartalmazza egyértelműen, hogy ki mentesül az elektronikus nyilatkozattételi kötelezettség alól. Ez pedig lehetővé teszi a visszaélések elszaporodását.
Nincs egyértelműen leírva, hogy pontosan kik mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól... Természetesen nincs etikai lehetőségünk arra, hogy követeljük az épp a frontvonalon harcolóktól a nyilatkozat kitöltését
– fogalmazott Jurcsisin. Hozzátette: előfordult azonban, hogy egyes szolgálatok alkalmazottai a korábbi törvény elmosódott normáira hivatkozva nem teljesítették a rájuk vonatkozó kötelezettségeket. Mint mondta, jó néhány speciális szolgálat vezetője sem nyújtott be nyilatkozatot.
Továbbá Jaroszlav Jurcsisin szerint tárgyalják a tisztségviselők külföldi ingatlanjaival kapcsolatos információkhoz való hozzáférés korlátozásának lehetőségét is. Ezt biztonsági megfontolásokból tennék, magyarázta. A kérdés azonban továbbra is eldöntetlen maradt.
A nyilatkozatokhoz való hozzáférésről szólva az ukrán parlament korrupciómegelőzési bizottságának elnökhelyettese megjegyezte, „a nemzetközi partnerek úgy vélik, hogy meg lehet erősíteni a biztonságot például oly módon, hogy a nyilatkozat nem lesz bárki számára elérhető, ahhoz csak kérelem benyújtását követően lehet majd hozzáférni. Tehát amennyiben az újságíró egy konkrét emberről szeretne tájékoztatást kapni, akkor a NAZK-hoz mint a nyilvántartás kezelőjéhez fordul, és annak engedélyével juthat hozzá az adott tisztviselő nyilatkozatához.”
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez csak a tervezet előzetes változata, amely valószínűleg a törvény elfogadásáig még jó néhány változáson megy keresztül. Emellett jelenleg nem tisztázottak az elektronikus bevallás visszaállításának feltételei sem. Jurcsisin szerint előbb-utóbb minderre sor kerül, ugyanis a társadalom semmiféle magyarázatot nem fogad el a politikusoktól azzal kapcsolatban, hogy miért nem fogadták el a tervezetet.
David Arahamija
kormánypárti frakcióvezető már bejelentette, hogy ragaszkodik a csaknem tíz hónapja a parlamentben lévő dokumentum napirendre vételéhez.
„Az egyeztető tanács soron következő ülésén keresztülviszem a 8071-es számú, a vagyonbevallás visszaállításáról szóló törvényjavaslat napirendre tűzését... Várom, hogy a parlament támogassa a törvénytervezet első olvasatban való elfogadását” – mondta.
Igaz, ilyen ígéretek már korábban is elhangzottak. Konkrétan májusban volt szó arról, hogy a törvénytervezetet júniusban első olvasatban, majd szeptemberben, a nemzetközi partnerekkel való megegyezést követően véglegesen elfogadják... Azonban jelenleg már nincs hová halasztani a dolgot, hiszen a törvény megszavazása az egyik feltétele a Nemzetközi Valutaalap több milliárd dolláros segélye folyósításának.
A lényeg, hogy a visszaállított kötelező vagyonbevallás a rendfenntartók hatékony eszköze legyen a minőségi közigazgatás eléréséért folytatott küzdelemben, és ne csak újabb rubrika a statisztikákban, eszköz az információs háborúkban.
