Számon kérik a kisembereken nyerészkedő nagybankokat a politikusok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA szokásos forgatókönyv egyes visszaköszönő elemeit látjuk viszont a Nagy-Britanniában a kamatok körül dúló harcban. A politika nekiugrik a bankrendszernek, mert a hitelintézetek a csigánál is lassabb tempóban, vonakodva emelik a betéti kamatokat, nyerészkednek a tehetetlen kisembereken, akik ráadásul hozzájuk is vannak láncolva, a számlavezető bank cseréje ugyanis egyfajta tortúrának felel meg.
Politikusok hétfőn a parlament befolyásos pénzügyi bizottságának ülésén felszólalásaikban keményen kiosztották a brit bankrendszer szereplőit, különösen a négy legnagyobb lakossági bankot érte kritika, hogy megtakarítási kamatkínálatukkal meg sem közelítik a Bank of England által gyors ütemben emelt alapkamatot, amelynek mértéke a legutóbbi, június 22-ei 50 bázispontos emeléssel kerek 5 százalékra ugrott, ami 2008 óta a legmagasabb érték az Egyesült Királyságban.
Hogy ezzel az inflációnak mekkora pofont adnak, azon még vitatkoznak a szakértők, a recesszió azonban már így is garantált. A politikusok már június 8-án felhorkantak, akkor már 4,50 százalékon állt az irányadó ráta, miközben a betéti kamatok a 0,7 és 1,35 százalék közötti tartományban vertek tanyát.
Most a politikusok tollat ragadtak, hogy hivatalos választ kapjanak a Barclays, a HSBC, a Lloyds és a NatWest vezetésétől, hogy a lakossági ügyfeleikkel szemben tisztességesnek érzik-e a fennálló kamatrést, vagy inkább kamatkanyont. Harriett Baldwin, a pénzügyi bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy
a választó(in)k úgy érzik, hogy a nem csillapodó infláció szorongatja őket, ebben a helyzetben az a helyénvaló, hogy az Egyesült Királyság legnagyobb bankjai növeljék a lakossági betéti kamatokat.
Baldwin szerint eljött a cselekvés ideje, s a bankoknak be kell teljesíteniük küldetésüket, azaz a lakosságot megtakarításokra kell ösztönözzék – persze vonzó feltételekkel, magasabb betéti kamatokkal.
A problémával Jeremy Hunt pénzügyminiszter is szembesült,
aki a kamatdöntés után nehezményezte, hogy a bankok túl lassan követik le a jegybanki kamatemeléseket, ezzel kárt okoznak a megtakarítók számára, s hogy ezt a problémát meg kell oldani.
A pénzügyi bizottság persze nemcsak a nagybankoknak írt levelet, hanem még korábban a Pénzügyi Szabályozási Hatóságnak (FCA) is, és ez lehet a fájóbb pont a kamatsmucig hitelintézetek számára. Azt tudakolták, a bankok milyen lépéseket tettek eddig és milyen végrehajtási intézkedésekre kerülhet sor a július hónap végén hatályba lépő fogyasztóvédelmi szabályok keretében.
Fotó: Shutterstock
Az FCA megnyugtatta a politikusokat, hogy feltáró munkájuk eredményét a hó végén tudják megosztani velük, addigra hivatalos tájékoztatást kapnak a bankoktól, hogyan segítik kamatpolitikájukkal a keményen dolgozó kisembereket.
Ezt egyébként februárban már személyesen megtették a bankvezetők, amikor is a pénzügyi bizottság előtt ígéretet tettek arra, hogy növelik a megtakarítási kamatlábakat, különösen a határozott idejű megtakarítási eszközöknél, és különféle támogatásokkal segítik a megélhetési válságba sodródott ügyfeleiket, adósaikat.
A hétfői fejleményekre egyelőre egyik, a Reuters által megkeresett bank sem kívánt nyilatkozni, vélhetően megteszi ezt helyettük majd az ottani banki érdekképviselet, a UK Finance.
