A szokásos forgatókönyv egyes visszaköszönő elemeit látjuk viszont a Nagy-Britanniában a kamatok körül dúló harcban. A politika nekiugrik a bankrendszernek, mert a hitelintézetek a csigánál is lassabb tempóban, vonakodva emelik a betéti kamatokat, nyerészkednek a tehetetlen kisembereken, akik ráadásul hozzájuk is vannak láncolva, a számlavezető bank cseréje ugyanis egyfajta tortúrának felel meg. 

London,,United,Kingdom,-,November,12,,2022:,The,Bank,Of
A brit alapkamat toronymagasan áll, miközben a lakossági megtakarítások még az értéküket sem őrzik meg. Fotó: Shutterstock Fotó: Janis Abolins

Politikusok hétfőn a parlament befolyásos pénzügyi bizottságának ülésén felszólalásaikban keményen kiosztották a brit bankrendszer szereplőit, különösen a négy legnagyobb lakossági bankot érte kritika, hogy megtakarítási kamatkínálatukkal meg sem közelítik a Bank of England által gyors ütemben emelt alapkamatot, amelynek mértéke a legutóbbi, június 22-ei 50 bázispontos emeléssel kerek 5 százalékra ugrott, ami 2008 óta a legmagasabb érték az Egyesült Királyságban. 

Hogy ezzel az inflációnak mekkora pofont adnak, azon még vitatkoznak a szakértők, a azonban már így is garantált. A politikusok már június 8-án felhorkantak, akkor már 4,50 százalékon állt az irányadó ráta, miközben a betéti kamatok a 0,7 és 1,35 százalék közötti tartományban vertek tanyát. 

A brit alapkamat alakulása 2020-tól
 

Most a politikusok tollat ragadtak, hogy hivatalos választ kapjanak a Barclays, a HSBC, a Lloyds és a NatWest vezetésétől, hogy a lakossági ügyfeleikkel szemben tisztességesnek érzik-e a fennálló kamatrést, vagy inkább kamatkanyont. Harriett Baldwin, a pénzügyi bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy

a választó(in)k úgy érzik, hogy a nem csillapodó szorongatja őket, ebben a helyzetben az a helyénvaló, hogy az Egyesült Királyság legnagyobb bankjai növeljék a lakossági betéti kamatokat.

Baldwin szerint eljött a cselekvés ideje, s a bankoknak be kell teljesíteniük küldetésüket, azaz a lakosságot megtakarításokra kell ösztönözzék – persze vonzó feltételekkel, magasabb betéti kamatokkal.

A problémával Jeremy Hunt pénzügyminiszter is szembesült, 

aki a kamatdöntés után nehezményezte, hogy a bankok túl lassan követik le a jegybanki kamatemeléseket, ezzel kárt okoznak a megtakarítók számára, s hogy ezt a problémát meg kell oldani.

A pénzügyi bizottság persze nemcsak a nagybankoknak írt levelet, hanem még korábban a Pénzügyi Szabályozási Hatóságnak (FCA) is, és ez lehet a fájóbb pont a kamatsmucig hitelintézetek számára. Azt tudakolták, a bankok milyen lépéseket tettek eddig és milyen végrehajtási intézkedésekre kerülhet sor a július hónap végén hatályba lépő fogyasztóvédelmi szabályok keretében. 

London,,United,Kingdom,-,February,03,,2019:,Sun,Shines,On
Az HSBC is azon négy nagybank között van, amelytől választ várnak a politikusok.
Fotó: Shutterstock

Az FCA megnyugtatta a politikusokat, hogy feltáró munkájuk eredményét a hó végén tudják megosztani velük, addigra hivatalos tájékoztatást kapnak a bankoktól, hogyan segítik kamatpolitikájukkal a keményen dolgozó kisembereket.

Ezt egyébként februárban már személyesen megtették a bankvezetők, amikor is a pénzügyi bizottság előtt ígéretet tettek arra, hogy növelik a megtakarítási kamatlábakat, különösen a határozott idejű megtakarítási eszközöknél, és különféle támogatásokkal segítik a megélhetési válságba sodródott ügyfeleiket, adósaikat.

A hétfői fejleményekre egyelőre egyik, a Reuters által megkeresett bank sem kívánt nyilatkozni, vélhetően megteszi ezt helyettük majd az ottani banki érdekképviselet, a UK Finance.