Komoly nyomás nehezedik az argentin devizára és tőzsdére, miután a szélsőjobboldali Javier Milei nyert az elnöki előválasztáson. Milei Donald Trump volt amerikai elnök nagy tisztelője, szabadelvű közgazdász, kívülálló rockénekes, aki bezáratná a jegybankot, erősen megvágná a költségvetési kiadásokat, és a peso mellett törvényes fizetőeszköznek ismerné el a dollárt. Hazugságnak tartja a klímaváltozást, családellenes trükknek a szexuális felvilágosítást, legalizálná az emberi szervek eladását, és megkönnyítené a fegyverviselést.
Fotó: Gala Abramovich / MTI / EPA
Az októberi elnökválasztás előtti, vasárnap rendezett megmérettetésen a vártnál sokkal jobban szerepelt, a szavazatok 30 százalékát szerezte meg, maga mögé utasítva a két fő politikai erőt, a jelenleg hatalmon lévő balközép, a peronista kormánykoalíciót és az Együtt a változásért ellenzéki összefogást, amelyek 27, illetve 28 százalékot szereztek.
A piacok a mérsékeltebb jelöltek jobb szereplésére számítottak.
A meglepetéseredmény gyengítheti a peso árfolyamát a „párhuzamos piacokon” (ahol nem a hivatalos árfolyamon kereskednek például egy adott ország devizájával), és emelheti a kötvényhozamokat. Az argentin részvényárfolyamok már a kereskedés kezdete előtt gyengültek.
A Reuters szerint a választók a gazdaság miatt büntették a két hagyományos politikai erőt. Az ország – nem először – az összeomlás szélén tántorog, Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága válságban van, az 116 százalékos, a megélhetési válság a lakosság 40 százalékát szegénységbe taszította.
A jegybank nemzetközi devizatartalékai vészes sebességgel fogynak, magáncégek elemzői szerint a nettó tartalék több mint nyolcmilliárd dollár hiányt mutat. (Egy dollár 349,1 forint.)
Fotó: Enrique Garcia Medina / MTI / EPA
Argentína a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legnagyobb adósa, márciusban hagytak jóvá egy 44 milliárd dolláros programot egy 2018-as refinanszírozására. A pénzszűkében lévő országnak még egy kínai swapkeretet is meg kellett csapolnia, és hitelt felvennie Katartól, hogy törlessze az adósságát az IMF-nek, mivel a program felülvizsgálatáról szóló tárgyalások elhúzódtak, és a további folyósítások most késnek.
Bár az ország a közelmúltban szakértői szintű megállapodást kötött az IMF-fel mintegy 7,5 milliárd dollár felszabadításáról, a megállapodáshoz még szükség van az igazgatótanács jóváhagyására, amely augusztus második felében várható.
A Szabadság Előretör (La Libertad Avanza) párt 52 éves elnökjelöltje ebben a helyzetben egy extra bizonytalansági faktor, tovább rombolhatja a piaci bizalmat, annak ellenére, hogy még nehéz kihívásoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy megnyerje a várhatóan kétfordulós választást az ősszel a kormánykoalíció nevében induló Sergio Massa gazdasági miniszterrel és az ellenzéki összefogást képviselő Patricia Bullrich korábbi belügyminiszterrel szemben.
