Újabb válságtól tartanak az argentinok, a peso további leértékelődésétől tartva – öngerjesztő folyamatként – még erősebben menekülnek a dollárba. A félelmeket a közelgő választások és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) fokozódó feszültségek generálják.

Street,Dancers,Performing,Tango,In,The,Street,Among,The,People
Tangótáncosok Buenos Airesben.
Fotó: Ivan Smuk

A dollarizáció mindig is jellemző volt a csődöket és válságokat futószalagon produkáló dél-amerikai államra – az utóbbi időben újra felerősödött a folyamat. A peso árfolyama a dollárral szemben rekordszintre, 527-re emelkedett a nem hivatalos kereskedelemben, míg tíz nappal ezelőtt még az 500-as szint volt a jellemző. Egy helyi brókercég elemzése szerint a jegybank egyre nagyobb összegekkel interveniál a dollárkötvények piacán, hogy tartsa a nemzeti valuta árfolyamát – hiába.

Észrevehetően növekszik az állami szektor befolyása a kötvénypiacon

nyilatkozta a Bloombergnek Pedro Siaba Serrate, a Buenos Aires-i Portfolio Personal Inversiones közgazdásza. Becsléseik szerint a kötvénypiacot támogató állami dolláreladások, amelyek a nem hivatalos árfolyamra, így a lakossági zöldhasúvásárlásokra is hatással vannak, két hónapos csúcsra szöktek fel.

A gondok akkor kezdődtek, amikor az argentin gazdasági tárca képviselői a héten Washingtonba érkeztek, hogy megvitassák a 44 milliárd dolláros IMF-mentőcsomag ötödik felülvizsgálatát. A dél-amerikai delegáció arra számít, hogy egy hosszú hónapokig tartó tárgyalássorozat után péntekre le is zárják kérdést. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a gazdasági miniszter, Sergio Massa indul a közelgő elnökválasztáson, és

a kormánynak július végéig ki kellene fizetnie egy 2,6 milliárd dolláros törlesztőrészletet. 

A jegybanki tartalékok viszont 2016 óta a legalacsonyabb szinten vannak, ráadásul a választások miatt idegesek a befektetők. 

Hivatalos intervenciók a dollárkötvény-állományban

Az előválasztásokat augusztus 13-án tartják, a végső voksolást októberben rendezik meg. A gazdaság romokban, az három számjegyű, júniusban például 115,6 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságot történelmi aszály sújtja, a hagyományosan magas dollárbevételt hozó agrárexport akadozik.

Az infláció változása (év/év, százalék)

A hivatalos kereskedelemben – amely erősen különbözik a feketekereskedelemben használt árfolyamtól – az idén 34 százalékkal zuhant a peso a dollárral szemben, elemzői várakozások szerint a jelenlegi 268-as szintről az év végére eléri a 400-körüli szintre esik tovább. A kötvénypiac az állami beavatkozás ellenére pánikban van,

a dollárban denominált, 2024-ben lejáró kötvények hozama mínusz 6-10 százalék körül ingadozik, holott májusban még nulla körül mozgott. 

A piac arra számít, hogy a kormány és az IMF nem jut megállapodásra, így a kabinet kénytelen lesz leértékelni a hazai fizetőeszköz árfolyamát. A várakozások szerint ezt két lépcsőben hajtják végre – az egyiket az előválasztások után, a második elrendelése pedig már az új, decemberben megalakuló kabinet feladata lesz.