Egy, az észak-afrikai és levantei országokban készült felmérés szerint a fiatalok több mint fele készül elhagyni hazáját a jobb életkörülmények, munkalehetőségek reményében. Az Arab Youth Survey felmérés szerint a 18–24 éves fiatalok 53 százaléka készül emigrálni levantei térséghez tartozó országokból (Jordánia, Szíria, Irak, Libanon, Jemen és a palesztin területek), míg Észak-Afrikában ez az arány 48 százalék.
Fotó: Hans Lucas via AFP
A külföldre távozni szándékozók aránya a térség olajországaiban is 27 százalék, annak ellenére, hogy ezekben az államokban lényegesen jobbak az életkörülmények, mint a régió többi részében.
A célországok között Kanada a legkedveltebb, 34 százalékos részaránnyal, az Egyesült Államok
a második 30 százalékkal, Németországba és az Egyesült Királyságba a válaszadók 20 százaléka, Franciaországba 17 százaléka vágyik.
A kivándorlási vágy egyértelmű összefüggésben van az arab országok kilátástalan gazdasági helyzetével
– állapítja meg a felmérést immár tizenöt éve végző Asda’a BCW.
A levantei országokban válaszoló fiatalok 72 százaléka, az észak-afrikaiak csaknem kétharmadra szerint országuk gazdasága „rossz irányba megy”. Szintén kétharmad körüli azok aránya, akik úgy vélik, hogy országaik kormányai nem foglalkoznak az őket érintő legfontosabb problémákkal.
A fiatalok az arab világ legnagyobb demográfiai csoportját alkotják – állapítja meg az ENSZ egy elemzése –,
a térségben minden ötödik lakos a 15–24 éves korosztályba tartozik.
Ugyanakkor a Világbank szerint a fiatalok munkanélküliségi rátája a régióban 26 százalék, ami globálisan nézve a legmagasabb arány.
Néhány országban – Libanon, Tunézia, Líbia – a politikai helyzet instabilitása dönti romba a gazdaságot. Más államokban, mint például Egyiptomban vagy Algériában, a gazdaságirányítás idézi elő a magas munkanélküliséget, nem jut elég forrás a magánszektorba, nem képződik elég munkahely. Tunéziában például a fiatalok munkanélküliségi rátája az idei első negyedévben 40,2 százalék volt.
Libanonból a fiatalok valóságos exodusa indult meg 2019, a pénzügyi összeomlás után. A helyi deviza azóta 98 százalékkal gyengült a dollárral szemben, szegénységbe taszítva a lakosságot, gyakorlatilag lenullázva az egykor viszonylag erős középosztályt. Mivel megtakarításaik mostanra értéktelenné váltak, sok libanoni család az Öböl-országokban, Európában vagy Észak-Amerikában dolgozó rokonoktól származó pénzátutalásoktól függ.
A Világbank 2022-ben 6,4 milliárd dollárra becsülte a Libanonba irányuló hazautalások összegét,
ami az ország GDP-jéhez való hozzájárulását tekintve a harmadik legmagasabb, 36 százalékos arány.
