BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
On 13th February, 2023. Tango Bravo displayed at Aero India airshow.

India száműzi a kínai alkatrészeket a hazai drónokból

A világ két legnépesebb országa évtizedek óta fagyos viszonyt ápol, a hadseregét modernizáló India pedig nem akar kínai alkatrészeket látni a hazai gyártású drónokban. A tilalom azonban megnöveli a gyártási költségeket.

India a biztonsági résekkel kapcsolatos aggodalmak miatt megtiltotta a katonai drónok hazai gyártóinak, hogy Kínában gyártott alkatrészeket használjanak névtelenségüket kérő források szerint. Új-Delhi az intézkedéssel kiterjeszti a megfigyelődrónokra vonatkozó, 2020-tól fokozatosan bevezetett importkorlátozásokat.

On 13th February, 2023. Tango Bravo displayed at Aero India airshow.
Fotó: Shutterstock

A Reuters által átnézett jegyzőkönyvek szerint az indiai katonai tisztviselők két februári és márciusi, dróntendereket megvitató találkozón azt mondták a potenciális ajánlattevőknek, hogy az Indiával közös szárazföldi határokkal rendelkező országokból származó felszerelések vagy részegységek biztonsági okokból nem fogadhatók el. A források elárulták: 

a szomszédos országok alatt valójában Kínát értették, hiszen csak ott készülnek ilyen eszközök.

India több mint 19,7 milliárd dollárt különített el a katonai modernizációra 2023–2024-ben, amelynek 75 százalékát a hazai iparnak tartják fent. Az elemzők szerint a kínai alkatrészekre vonatkozó tilalom azonban megnöveli a katonai drónok helyi gyártásának költségeit, mivel a cégek kénytelenek máshonnan beszerezni az alkatrészeket. Az indiai hadsereg egyik beszállítója elárulta: az ellátási láncban lévő áruk 70 százaléka Kínában készült, így a pótlás nehéz és drága feladat lesz.

A kínai kereskedelmi minisztérium, amely a múlt héten exportellenőrzést jelentett be egyes drónokra és drónokkal kapcsolatos berendezésekre vonatkozóan, nem válaszolt az amerikai hírügynökség kérdéseire. Nem India az első állam, amely hasonlóan cselekszik: az amerikai kongresszus 2019-ben megtiltotta a Pentagonnak, hogy Kínában gyártott drónokat és alkatrészeket vásároljon vagy használjon.

A világ két legnépesebb országa évtizedek óta fagyos viszonyt ápol, kapcsolatukat területi viták nehezítik meg, 1962-ben egy kisebb háborút is vívtak egymással, ami Peking győzelemével zárult, így Kína megszerezte Akszáj Csint. A vitatott himalájai határvonal mentén az elmúlt években indiai és kínai katonák rendszeresen összeverekedtek, botokkal, kövekkel és puszta kézzel estek egymásnak. Ezeket rendszerint tárgyalásos úton rendezi a két atomhatalom.

Rákapcsolhatnak az orosz dróntervezők

Moszkva egyre inkább ráébred, hogy elaludta a hadviselésben egyre nagyobb szerepű drónkorszak beköszöntét. Emiatt is kényszerül Teherán támogatását igénybe venni, és viszonylag olcsó iráni katonai, csapásmérő dróntömegtermékekkel (Sahid 131/136, oroszországi nevük Gerány) elárasztani, kifárasztani az ukrán légvédelmet. A novorosszijszki incidens után lendületet kaphat a dróntervezés, a mérnököknek jókora hátrányt kell ledolgozniuk.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.