Életbe lépett kedden a galliumra és a germániumra bevezetett kínai exportkorlátozás, a kereskedők arra számítanak, hogy augusztusban és szeptemberben csökkenni fog a nemzetközi ellátás, az exportőrök pedig próbálják megszerezni a szükséges engedélyeket.
Fotó: Shutterstock
Kína a két, félvezetőgyártáshoz nélkülözhetetlen fémnek a legnagyobb előállítója, és július elején jelentették be, hogy nemzetbiztonsági okokból korlátozzák több termék kivitelét. Az exportőröknek keddtől engedélyt kell kérniük a kettős – civil és hadi célú – termékek és technológiák kivitelére, de a Reuters által megkérdezett kereskedelmi források szerint ez általában hónapokat vesz igénybe, és azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyit adnak majd ki belőle.
Kínán kívül mintegy két-három hónapra elegendő gallium- és germániumtartalék áll rendelkezésre, amelyhez a gyártók nyúlhatnak, amíg Peking kiadja a szükséges exportengedélyeket – mondta a hírügynökségnek Willis Thomas, a londoni CRU piacelemző tanácsadója. Kínában viszont várhatóan fölösleg keletkezik majd.
Az árak mindenesetre jelentősen emelkednek: a múlt héten a gallium a rotterdami árutőzsdén 43,4 százalékkal, kilónként 370 dollárra drágult, a germánium pedig 9,1 százalékkal, 1473 dollárra. (Egy dollár 354,6 forint.)
Fotó: NurPhoto via AFP
Thomas szerint az árak várhatóan tovább emelkednek, és magasan is maradnak a következő hónapokban, és csak az év vége felé kezdenek majd csökkenni, amikor helyreáll a kínai és javul a tengerentúli kínálat.
Az első fél évben Kína a tavalyinál 75,5 százalékkal többet, összesen 27 825 kilónyi germániumot, illetve készterméket exportált. A gallium kivitele 53,5 százalékkal nőtt, és 17 565 kilót tett ki.
A két fém kivitelének korlátozása az amerikai–kínai exporttilalom-párbaj része, Peking azután döntött róla, hogy Washingtonban nehezítették Peking hozzáférését a fejlett mikroprocesszor-technológiához.
Az időzítés nem véletlen, egyszerűsítve a dolgot Kína közölte: ha nem adtok nekünk csipet, akkor mi nem adunk nektek alapanyagot, hogy gyártsátok azokat a csipeket
– értékelte a BBC-nek Colin Hamilton, a Canadian Bank of Montreal befektetési banki leányvállalata, a BMO Capital Markets árupiaci elemzője.
Fotó: Getty Images
Ezt gyakorlatilag megerősítette a Kínai Kommunista Párt lapja is, amely szerint Peking nem fogja tétlenül nézni, hogy kiszorul a globális csipellátási láncból, ha az Egyesült Államok és szövetségesei akadályozzák Kína technológiai fejlődését, akkor Pekingnek nincs oka arra, hogy kimerítse saját ritkaföldfém- és nyersanyag-erőforrásait mások érdekében.
Az ellátásban pedig Kína megkerülhetetlen, galliumból a világ termelésének 80, germániumból 60, ritkaföldfémekből pedig a 90 százalékát adja, és sokak szerint félő, hogy utóbbiak lehetnek a következők, amelyekre Peking korlátozásokat vezet be.
