Az Egyesült Államokban az éves bázison 3,2 százalékra lassult júliusban a júniusi 3 százalékról; elemzők 3,3 százalékot vártak. Az előző havihoz képest a júniusival megegyező 0,2 százalékot jeleztek, és annyi is lett.
A maginfláció éves bázison a várt stagnálás, 4,8 százalék helyett 4,7, havi összehasonlításban pedig a júniusival megegyező 0,2 százalék lett, ahogyan jelezték.
Az adatok egyértelműen mutatják, milyen jelentősen lassult az infláció az egy évvel ezelőtti, több mint negyvenéves csúcsot jelentő, 8,5 százalékos szintről, a CNBC elemzése szerint azonban ez kevés lesz ahhoz, hogy a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elvégzettnek tekintse a dolgát.
A történelem ugyanis bebizonyította, hogy az infláció makacs tud lenni, és hosszabb ideig kitart, ha egyszer erősen megugrott.
Azt magabiztosan kijelenthetjük, hogy az infláció a helyes irányba tart, de azt hiszem, nem szabad elbíznunk magunkat
– figyelmeztetett Mark Zandi, a Moody’s Analytics vezető közgazdásza is, annak ellenére, hogy elképzelhetőnek tartja, a fogyasztói árak emelkedésének üteme eléri a Fed által célul kitűzött 2 százalékot jövő ilyenkorra.
Ezt azzal magyarázza, hogy az infláció mintegy harmadát kitevő lakhatási költségek zuhannak, és arra is mutatnak jelek, hogy lassul a bérnövekedés, a Fed által nagy figyelemmel követett munkaerőköltség-index a második negyedévben 4,6 százalékra esett vissza az egy évvel korábbi 5,7 százalékos csúcsról.
De Zandi látja a veszélyre figyelmeztető jeleket is. Az egészségbiztosítási költségek például várhatóan emelkedni kezdenek, miután a Munkaügyi Statisztikai Hivatal által használt statisztikai kiigazítás lejár. Ez a kiigazítás okozta, hogy a fogyasztói árindex egészségbiztosítási összetevője 24,9 százalékos visszaesést mutatott az elmúlt évben, ami most megfordul.
Jócskán megemelkedtek a nyáron az üzemanyagárak is, mivel csak júliusban majdnem 16 százalékkal drágult az olaj az Egyesült Államokban. Egy gallon bezin országos átlagára így most 3,82 dollár, 8 százalékkal több, mint júliusban.
A vezető közgazdász szerint mindenesetre a jelenlegi trendnek legalább ahhoz elégnek kell lennie, hogy a Fed abbahagyja a kamatemelést.
Ahhoz azonban nem, hogy elkezdje a csökkentést, mert az infláció még mindig magasabb a kitűzött célértéknél. „A Fed döntéshozói a kamatcsökkentéssel várni fognak addig, amíg abszolút biztosak benne, hogy az infláció el fogja érni a 2 százalékot” – vélekedett.
Richard Clarida, a Fed korábbi kormányzója még abban sem biztos, hogy be kell fejezni a tavaly márciusban kezdett kamatemelést. A Pimco vagyonkezelő jelenlegi globális gazdasági tanácsadója szerint volt kollégáinak azt az üzenetet kell küldeniük, hogy folytatják a harcot az inflációval.
„Nyitva akarják majd tartani az opcióikat. Különösen nem akarják túl hamar kijelenteni, hogy a küldetés teljesítve. De a tényeket sem söpörhetik félre, el kell ismerniük, hogy az adatok javulnak” – nyilatkozta a CNBC-nek.
Az inflációs adat nyilvánosságra hozatala előtt a piac azt várta, hogy a Fed a következő, szeptemberi ülésén további bázisponttal emeli a kamatlábat, és jövőre kezdi meg a vágást. Jim O’Neill veterán közgazdász szerint azonban a jegybankoknak a legnagyobb gazdaságokban hosszabb ideig kell majd 5 százalék körül tartani az irányadó kamatot, mint a piacok várják.
A vártnál némileg jobb inflációs adat hatására gyengülni kezdett a dollár, és esik az amerikai állampapírok hozama, a New York-i tőzsdeindexek határidős jegyzései is emelkedéssel reagáltak.
